A szakértők a rangsorok összeállításában hasonló módszereket alkalmaztak, mint az egyetemi világranglista esetében.
A lista készítői az oktatási környezet, kutatás, idézettség, ipari bevételek és nemzetközi orientáció alapján mérték az intézmények teljesítményét, de nézték a tanárok és diákok, a külföldi hallgatók és a férfi-női arányokat is.
A Times Higher Education rangsora előtt nem sokkal egy másik brit rangsor sorolta top százba a Corvinus egyik mesterképzését. A Financial Times legjobb menedzsment képzéseket listázó nemzetközi listájára 2020-ban került fel az egyetem Vezetés és szervezés mesterszakja, mégpedig a globálisan legjobb 100 üzleti iskola közé. A rangos helyezéssel a Corvinus mesterképzése nemcsak itthon számít egyedülálló programnak, hanem nemzetközi viszonylatban is kiemelkedik - írja Origóhoz eljuttatott közleményében az egyetem.
A Financial Times felmérése szerint a Corvinus Vezetés és szervezés mesterszakján lediplomázott hallgatók átlagfizetése három évvel a végzésük után bruttó 600.000 forint, amely a Diplomás Pályakövetési Rendszer adatai szerint másfélszer magasabb az ugyanezt a mesterképzést más hazai egyetemen elvégzettek átlagfizetésénél. A rangsor arra is kitér, hogy a Corvinus mesterszakán végzettek 96 százaléka három hónapon belül elhelyezkedik a munkaerőpiacon.
A Corvinus mesterképzésekért felelős dékánja, Habis Helga szerint a mesterképzésbe fektetett két év többszörösen megtérül:
Kutatások bizonyítják, hogy a mesterszakos diploma megszerzése után magasabb kezdőfizetésre és folyamatosan növekvő bérekre számíthatnak a corvinusos hallgatók a munkaerőpiacon."
7-7,5 év távlatában pedig átlagosan akár 60 százalékkal is magasabb lehet a BCE-n végzettek jövedelme. Ráadásul a Corvinus mesterszakjain lediplomázott hallgatók könnyebben és gyorsabban találhatnak maguknak munkát, mint az alapszakot végzett diákok.
A Corvinus kiváló mesterképzéseire keresztfélévben is lehet jelentkezni.