A Hajrá konstrukció keretében megkötött szerződések volumenének
31 százaléka új beruházási hitel vagy lízing, 55 százaléka forgóeszközhitel, 14 százaléka pedig korábbi beruházási hitel kiváltásához kapcsolódó ügylet volt.
A hitelek kétharmadát a kereskedelem, javítás ágazatban és a feldolgozóiparban tevékenykedő vállalatok vették fel, ezeket követte az ingatlanügyletek és a mezőgazdaság ágazat.
Annak ellenére, hogy a középvállalatok stabilitásának megőrzése és a nagyobb beruházások elősegítése érdekében az elérhető hitelösszeg jelentősen megemelkedett, a kihelyezett források több mint negyede mikrovállalkozásokhoz, harmada kisvállalkozásokhoz került - derül ki az MNB honlapján.