Így állítja meg az USA az illegális kínai halászatot

A Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója, Robert O'Brien, nemrég (még az elnökválasztás előtt) bejelentette, hogy az amerikai parti őrség (USCG) a Csendes-óceán nyugati részén telepíti új gyorsreagálású tengeri egységeit, hogy ezzel megakadályozza a kínai halászflották illegális tevékenységét és biztosítsa a hajózás szabadságát.

A Fehér Ház közleménye szerint „a Kínai Népköztársaság illegális, be nem jelentett és szabályozatlan halászata, valamint az indiai csendes-óceáni térség más országainak kizárólagos gazdasági övezeteiben működő hajóinak zaklatása veszélyezteti a mi, valamint a csendes-óceáni szomszédaink szuverenitását és a regionális stabilitást is."

Az USCG ezért jelentősen továbbfejlesztett, gyorsreagálású hajókat állít forgalomba a Csendes-óceán nyugati részén jövőre, várhatóan Amerikai Szamoa-i bázissal.

Ha a tapasztalatok kedvezőek lesznek, az Egyesült Államok tovább bővítheti jelenlétét a Csendes-óceán déli részén.

A Sentinel-osztályú gyorsreagálású járművek a parti őrség tengeri flottájának kulcsfontosságú elemei, melyek önállóan is képesek olyan különféle küldetések önálló lebonyolítására, mint például a halászati járőrözés, keresés és mentés vagy a honvédelemhez kapcsolódó tengeri feladatok. Ezeknek a 154 méter hosszú járőrhajók maximális sebessége 52 kilométer óránként, hatótávolságuk pedig több mint 4500 kilométer.

A fedélzetük 3000 méteres hatótávolságú gépfegyverrel is felszerelt.

null

null

Az USCG-nek azonban eléggé széles övezetben kell elfognia az illegális kínai halászhajókat, az ázsiai ország rendelkezik ugyanis a világ legnagyobb halászati iparával.

Éves termelése a Világbank 2018-as adatai szerint - az akvakultúra, azaz a kontrollált tenyésztés nélkül - 2,7-szer nagyobb, mint Indonéziáé és 3,6-szorosa az Egyesült Államokénak, Japánénak pedig az 5,4-szerese.

2020 júniusában a londoni székhelyű Overseas Development Institute (ODI), a londoni tanácsadó cég Kína mélytengeri halászflottáját közel 17 ezer hajóra becsülte, azaz öt-nyolcszor nagyobbra, mint azt korábban gondolták, és ez jelentős előnnyel a legnagyobb a világon. A jelentés hozzáteszi, a kínaiak nem egyedül felelősek a globális halászati válságért, de a nemzetközi közösség nem tudta biztosítani a nemzetközi halászati műveletek felügyeletét.

Kína a kétes első helyet szerezte meg a 2019 januárjában kiadott illegális, be nem jelentett és szabályozatlan halászati index rangsorában.

Miután a kínaiak a velük szomszédos tengereket már kihalászták, a kínai halászok világszerte szétrajzanak a nemzetközi vizekre és más országok vízi területeire is, tovább súlyosbítva az amúgy is komoly ökológiai problémát. Az ezekkel kapcsolatos fejleményekről az Origo rendszeresen beszámolt.

Az amerikai parti őrség kezdeményezése alapján Japán járőrhajókat, repülőgépeket és radarrendszereket biztosított Délkelet-Ázsia országainak, köztük Vietnamnak, Indonéziának, Malajziának és a Fülöp-szigeteknek, emellett a japán tengervédelmi erők saját járőrözéseket is végeznek a Dél-kínai-tengeren és a Malaka-szorosban is, közös gyakorlatokat tartva a Fülöp-szigeteki haditengerészettel.

Az Egyesült Államok parti őrsége a nyílt óceánon is felveszi a harcot a jelentős számú illegális kínai halászhajókkal Forrás: Shutterstock

Ausztrália szintén nyújt járőrhajókat és egyéb segítséget a csendes-óceáni szigetországok halászatának védelmében.

Az illegális halászatra adott katonai jellegű válasz sem újkeletű.

2007 óta Indonézia lefoglalja a vizein orvvadászaton fogott kínai, vietnami és más külföldi halászhajókat, aztán dinamittal felrobbantja őket.

2016 márciusában az argentin parti őrség lelőtte és elsüllyesztette az Atlanti-óceán déli részén található kizárólagos gazdasági övezetében észlelt három kínai, engedély nélküli halászhajó egyikét. A két másik hajónak sikerült megmenekülnie.

2010-ben a Japán fennhatósága alatt álló, lakatlan Szenkaku-szigetek közelében egy kínai halászhajó a japán parti őrség járőrhajójával ütközött, nemzetközi incidenst okozva ezzel.

A konfliktus aztán a Japán-tengerre is kiterjedt, amikor a kínai halászhajók tintahal- és rákhalászterületeket árasztottak el Japán kizárólagos gazdasági övezetében az Isikava prefektúra mellett, de a kínai halászflották behatolnak a Csendes-óceán keleti részébe is.

Az idei év elején több száz kínai halászhajó halászott a Galápagos-szigetek tengeri rezervátuma mellett, erről az Origo ebben a cikkében írt. Fizikai akadály hiányában felkutatták a szigetek ritka tengeri fajait és a helyi ecuadori halászok táplálékforrásait. Ez a folyamat egyébként legalább 2016 óta tart, ekkor bukkant ugyanis rá az első illegális kínai halászhajóra az ecuadori haditengerészet.

Lángol egy, az indonéz haditengerészet által lefoglalt majd megsemmisített illegális halászaton kapott hajó Forrás: AFP/Anadolu Agency/Gatha Ginting

A kínai halászok mexikói kábítószer-kartellekkel is együttműködnek a kritikusan veszélyeztetett őshonos totoaba halfaj halászatában,

a mexikói szövetségi állam, Alsó-Kalifornia és a mexikói szárazföld között, a Kaliforniai-öbölben. A totoaba befogása 1975 óta illegális, de ez mit sem zavarja a kartelleket, a totoaba úszóhólyagját ráadásul a hagyományos kínai orvoslásban is használják, annak ellenére, hogy tudományos kutatások szerint semmiféle egészségmegőrző vagy gyógyító hatása nincs.

A totoaba úszóhólyagja nagyon drága, ezért a mexikói illegális kartellek a tenger kokainjának is nevezik, de halászatuk során a totoabán kívül más halakat, teknősöket és a világ legkisebb bálnáját, a kaliforniai disznódelfint is csapdába ejtik és megölik.

Utóbbi állat a totoabához hasonlóan szintén kizárólag a Kaliforniai-öbölben található meg és ugyancsak a kihalás szélén áll.

Forrás: Asiatimes.com