Nőtt a háztartások pénzügyi vagyona

Debrecen, 2016. január 4. Megújított tízezer forintos bankjegyek. Magyarország ma is hivatalos fizetőeszközét, a forintot, 70 évvel ezelőtt, 1946. augusztus elsején vezették be. A pengőt felváltó új pénz nevét I. Károly történelmi aranyforintjáról kapta. MTVA/Bizományosi: Oláh Tibor *************************** Kedves Felhasználó! Ez a fotó nem a Duna Médiaszolgáltató Zrt./MTI által készített és kiadott fényképfelvétel, így harmadik személy által támasztott bárminemű – különösen szerzői jogi, szomszédos jogi és személyiségi jogi – igényért a fotó készítője közvetlenül maga áll helyt, az MTVA felelőssége e körben kizárt.

A háztartások nettó pénzügyi megtakarításai 432 milliárd forinttal, a GDP arányában 3,5 százalékkal nőttek a harmadik negyedévben. A pénzügyi eszközök 719 milliárd forinttal, a kötelezettségek 287 milliárd forinttal emelkedtek - közölte a pénzügyi számlák előzetes adatai alapján a Magyar Nemzeti Bank (MNB).

A háztartások pénzügyi eszközeinek állománya szeptember végén elérte

a 63.804 milliárd forintot, a GDP 134,7 százalékát, a kötelezettségek a GDP 23,5 százalékának megfelelő 11.131 milliárd forintot tettek ki, így a nettó pénzügyi vagyonuk a GDP 111,2 százalékát 52.674 milliárd forint volt.

A friss megtakarítás csaknem fele (46 százaléka) 331 milliárd forint hosszú lejáratú állampapírokba ment, 251 milliárd forintot hitelintézeti betétekben helyeztek el a háztartások, 104 milliárd forint pedig a készpénzállományukat növelte. Részvényekbe és más tulajdonosi részesedésekbe 132 milliárd forintot fektettek be a magánszemélyek, aminek nagyobbik fele, 70 milliárd forint befektetési jegyekben talált helyet magának. A biztosítási díjtartalékok 51 milliárd forinttal emelkedtek, ebből 36 milliárd forint életbiztosításokba és nyugdíjbiztosításokba vándorolt.

Illusztráció Forrás: MTI/Oláh Tibor

A lakosság csaknem 64 ezer milliárd forint bruttó pénzügyi vagyonának 11,5 százaléka, 7347 milliárd forint hosszú lejáratú állampapírokban fekszik, további 2,1 százalék rövid lejáratúban, 8,4 százaléka készpénzben, 18 százaléka, 11 487 milliárd forint bankbetétekben.

A vagyon 40,2 százalékát, 25 630 forintot a részvények és tulajdonrészek teszik ki, a biztosítási tartalékok 4720 milliárd forintos összege 7,4 százaléknak felel meg.

A háztartások tartozásait 121 milliárd forinttal növelte a friss ingatlanhitelek felvétele és 222 milliárd forintot tettek ki az új fogyasztási hitelek. A kötelezettségek állományának 35,5 százalékát a lakáshitelek, 36,5 százalékát a fogyasztási hitelek adják, derül ki az MNB adataiból.

A járványhelyzetben is megmaradt a növekedés

A vagyonnövekedésben tranzakciós alapon szerepet játszott, hogy a készpénzállomány ismét 104 milliárd forinttal nőtt, ezen felül 222 milliárd forinttal nőtt a látra szóló betétek állománya és 30 milliárddal a „lekötött betéteké". Továbbra is kiugró dinamikával, 318 milliárd forintért vásárolt hosszú lejáratú, míg 112 milliárddal csökkentette a rövid lejáratú kötvényállományát a lakosság - hívja fel a figyelmet kommentárjában Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője.

Európai összehasonlításban a magyar háztartások kifejezetten pozitív képet mutatnak a kötelezettségekkel csökkentett pénzügyi vagyont tekintve.

Forrás: Takarékban

A legfrissebb rendelkezésre álló, 2018-as Eurostat adatok alapján a magyar háztartások nettó pénzügyi vagyona az azévi GDP 109,5 százalékán állt, ami 0.2 százalékponttal magasabb, mint egy évvel korábban, a kiugróan dinamikus GDP növekedés miatt. 2018-ban ez az arány a horvát háztartások esetében 88 százalék, Szlovéniában 86 százalék, Csehországban 81 százalék, Észtországban 79 százalék, Görögországban 72 százalék, Írországban 70 százalék, Finnországban 68 százalék, Lengyelországban 63 százalék, Szlovákiában 49 százalék, Romániában 41 százalék, Norvégiában pedig csak 34 százalék a háztartások kiugró eladósodottsága miatt. Az osztrák szint 128 százalék, a német 131 százalék, ami nem kiugróan magasabb, mint a magyar, a relatív helyzetet tekintve.

Az alapvető trend változatlan a háztartási vagyonszerkezetet tekintve, viszont a növekedés dinamikája érezhetően lassult a harmadik negyedévben a korábbi időszakokhoz képest,

a vírushelyzet okozta károk mellett viszont továbbra is növekszik az állomány, amiben az elmúlt negyedévben is szerepe volt a vírushoz kapcsolódó állami kompenzációs programok kifizetéseinek is

- áll a szakmai kommentárban.

A készpénz továbbra is növekszik, a lakossági állampapírokat aktívan vásárolják a háztartások és a hitelfelvétel továbbra is csúcsokat dönt.