392 ezer forint volt szeptemberben a bruttó átlagkereset

A lebukott banki dolgozó llusztráció.

Szeptemberben a bruttó átlagkereset 392 ezer 300 forint volt, 8,8 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban, január-szeptemberben a bruttó átlagkereset 395 ezer forint, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 262 ezer 700 forintot ért el, mindkettő 9,8 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Szeptemberben a nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 260 ezer 900, a kedvezményeket is figyelembe véve 269 ezer 500 forintot ért el.

A kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset 8,9 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához viszonyítva.

A közfoglalkoztatottak nélkül számolt bruttó átlagkereset 402 ezer 900 forint volt, 9,4 százalékkal több az egy évvel korábbinál, a nettó kereset 268 ezer forint volt.

Illusztráció Forrás: pixabay.com

A prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélkül számolt rendszeres bruttó átlagkereset 373 ezer 200 forintra becsülhető, 8,6 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban.

A KSH közzétette részletezés szerint:

2020. szeptemberben:

• A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete – a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél – 392 300, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 402 900 forint volt.
• A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 260 900, a kedvezményeket is figyelembe véve 269 500 forintot ért el.
• A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 8,8 százalékkal nőtt. A kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset ennél nagyobb mértékben, 8,9 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához viszonyítva.
• A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 373 200 forintra becsülhető, ez 8,6 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban.

2020. január–szeptember:

• A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete – a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél – 395 000, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 405 600 forint volt.
• A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 262 700, a kedvezményeket is figyelembe véve 271 500 forintot ért el.
• A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 9,8, a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset – összefüggésben a meghatározott szakágazatokban dolgozók bruttó béréből fizetendő járulékok átmeneti mérséklésével, illetve mentesítésével – 10,0 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.
• A bruttó átlagkereset a pénzügyi és biztosítási tevékenység gazdasági ágban volt a legmagasabb (705 000 forint), a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén a legalacsonyabb (249 900 forint).
• A bruttó átlagkereset a teljes munkaidőben alkalmazásban álló férfiaknál 429 500, a nők esetében 362 500 forintot ért el, ez a férfiaknál 9,1, a nőknél 10,6 százalékos növekedést jelent egy év alatt.
• A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 368 200 forintra becsülhető, ez 9,2 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban.
• A reálkereset 6,1 százalékkal emelkedett, a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért, 3,5 százalékos növekedése mellett.

ITM: A reálkeresetek 93 hónapja folyamatosan növekednek

A KSH adatait kommentálva Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára elmondta, hogy Magyarországon a minimálbér és a garantált bérminimum növekedése hatással van a magasabb bérek alakulására is. Ismertette, hogy

a magyar minimálbér 2010-ről 2020-ra 73 500 forintról 161 ezer forintra nőtt, hasonló az emelkedés a garantált bérminimum esetében is, 89 500 forintról 210 600 forintra változott, a bruttó bérek 2010-től 81,6, a nettó bérek 84,5 százalékkal emelkedtek.

Az államtitkár rámutatott arra, hogy az idén a bérnövekedés a versenyszférában leginkább az építőiparban, bizonyos műszaki pályákon volt, a legmagasabb béreket továbbra is a bankszektor, a pénzügyi terület biztosítja, az átlagot jóval meghaladják a keresetek az energiaszektorban is. A közszférában a béreket leginkább az ágazati kormányzati intézkedések növelték az ország teljesítményétől függően.

Bodó Sándor szólt arról is, hogy uniós összehasonlításban is jelentős és számottevő a magyar bérek növekedése 2010 és 2020 között.