Miként kell építményadót fizetni a beépített épületrész után?

A jogegységi eljárásra azért volt szükség, mert az eljáró kúriai ítélkező tanácsok eltérően foglaltak állást arról, hogy az ingatlannyilvántartásban „egyéb helyiség" megnevezéssel nyilvántartott ingatlanok a helyi adók vonatkozásában adótárgynak minősülnek-e - írja közleményében a Kúria Sajtótitkársága.

A jogegységi döntést a Kúria Közigazgatási Jogegységi Tanácsa hozta meg.

A határozat kimondja, hogy: „az építményadó tárgyát a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Helyi adó tv.) alapján kell meghatározni, arra más jogszabály rendelkezései abban az esetben alkalmazandók, ha azt a Helyi adó tv. elrendeli.

Az épület, épületrész akkor tárgya az építményadónak, ha teljesülnek a Helyi adó tv. 11. § (1) bekezdésében és 14. § (1) bekezdésében foglalt feltételek. Az épületrész nem az önálló ingatlanként történő ingatlan-nyilvántartási bejegyzéssel válik az építményadó tárgyává.

Az épületrész önálló épületté alakítását követően az adó alapját annak ismeretében kell meghatározni, hogy megszűnt-e a kiegészítő helyiség jelleg."

A Kúria határozata megválaszolja azt a kérdést, hogy az ingatlan-nyilvántartási bejegyzéssel utóbb önállóvá vált ingatlan milyen feltételek teljesülése esetén válik építményadó-kötelessé.

Illusztráció Forrás: Shutterstock

Eszerint:

"Amennyiben a már fennálló építményben ingatlan-nyilvántartási bejegyzéssel új önálló ingatlan keletkezik, akkor az építményadó kötelezettség szempontjából annak van jelentősége, hogy az önállóvá vált építmény tekintetében fennállnak-e az adótárgy Helyi adó tv. 11. § (l) bekezdésében foglalt ismérvei. Az építményadó tárgyának való minősülés körében ugyanis nem bír relevanciával az épület „lakás" vagy „nem lakás céljára szolgáló" minősége. Főszabály szerint minden, a Helyi adó tv. 11. § (1) bekezdésében említett „építmény" adóköteles, függetlenül attól, hogy azt az adóhatóságnak külön valamely kategóriába be kellene sorolnia.

A Helyi adó tv. 14. § (1) bekezdése szerint az adókötelezettség a használatbavételi, illetőleg a fennmaradási engedély jogerőre emelkedését vagy véglegessé válását vagy a használatbavétel tudomásulvételét vagy az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvány kiadását követő év első napján keletkezik. Az engedély nélkül épült vagy anélkül használatba vett építmény esetén az adókötelezettség a tényleges használatbavételt követő év első napján keletkezik."

A Kúria - hívja fel a figyelmet a Magyar Nemzet - leszögezte: építményadó-köteles az az épület, amely egyszer már engedélyt kapott, függetlenül attól, hogy funkcióját később megváltoztatták. Az is mellékes, hogy utóbb kiadtak-e további építési, használatbavételi vagy fennmaradási engedélyt. Ez a helyzet akkor is, ha az épület egy részét leválasztják, és ott különálló ingatlant alakítanak ki.

A padlás, a tetőtér beépítéséről úgy foglalt állást a jogegységi tanács, hogy mindaddig, amíg az épületrész csak tárolásra alkalmas, úgynevezett adótárgynak minősül, de adót nem kell utána fizetni.

Ha azonban az átalakítás után a tetőtér, a padlás már nem csak tárolásra szolgál, vagyis nem csupán kiegészítő helyiség, akkor tulajdonosa közterhet is visel.

A Kúria rámutatott: a helyi adót az adatok bevallása alapján az önkormányzati adóhatóság veti ki.