Ismerkedős oldalak trükkjei, melyekkel pénznyelő gépként fosztják ki a felhasználókat

A legtöbb társkereső oldal nem ingyenes. Ahhoz, hogy ismerkedni tudjunk, fizetni kell a legkülönfélébb módokon, mert anélkül általában csak ízelítőt kapunk a keresett társjelöltek adatlapjárból, ám kommunikálni nem tudunk velük. De egyszer csak érkezik egy üzenet egy ellenállhatatlannak látszó társkereső társunktól, aki pont megfelel a keresési feltételeinknek. Ki gondolná, hogy ennek randi helyett az lehet a vége, hogy a felhasználót minél jobban megkopasszák anyagilag?

"Szia, írnál egy kicsit bővebben magadról?" - érkezik egyszer csak egy rövid, barátkozós üzenet az üres vagy gyér forgalmú társkereső elektronikus postaládájába, amennyiben a felhasználó még nem fizetett az oldalnak, vagy nem volt ott túl aktív pénzköltő. Az üzenet feladója a felhasználó előzetesen megadott preferenciáitól függően egy harmincas bombanő vagy egy fiatal sármos férfi.

Ha ezen a ponton a felhasználó fizet az oldalnak, hogy válaszolni tudjon az üzenetre, akkor - előfordulhat - egy olyan ördögi körbe kerül, ahonnan nem könnyű kitörni.

A legtöbb átlagos felhasználó bele sem gondol, hogy mit is keres nála a kiszemelt társjelöltek egy olyan képviselője,

akinek láthatóan nincs is szüksége randioldalra az ismerkedéshez.

Márpedig a tapasztalatok szerint, a felhasználók nagy része ugyanis nem gondolkodik az eset hitelességén, vagy azon, hogy ők a feladó helyében vajon maguk is kerestek volna egy ilyen profilt, mint az övék. Hanem gyakran óvatlanul fizetnek az oldalnak, hogy az üzenetre minél előbb válaszolhassanak.

Amire persze általában már nem érkezik reakció, a profilt ugyanis csak az oldal üzemeltetője hozta létre, aki ezzel a lépéssel elérte célját:

megszerezte az előfizetés ellenértékét egy olyan felhasználótól, akitől amúgy láthatóan nem lett volna bevétele.

De nem minden trükk ér itt véget, és a felhasználó még örülhet, ha csak egy előfizetésre csalták rá, mert azt legalább mások felé is tudja használni.

Vannak ugyanis olyan társkeresők, ahol az üzenetek darabjáért vagy azok bizonyos mennyiséget tartalmazó csomagjáért is fizetni kell. Itt az oldal üzemeltetői által létrehozott profiljatól már nem csak egy beköszönő üzenet érkezik, hanem

kifejezetten csetelni kezdenek a gyanútlan felhasználóval egy olyan álprofillal, mely az ő keresési paramétereinek megfelel.

Ebből persze ismerkedés, valóságban zajló randevú sohasem lesz, de magas összegű befizetés annál inkább, mígnem a felhasználó észre nem veszi, hogy egy feneketlen kútba öntötte a pénzét, mely bármennyi pénzt el tud még nyelni, ha folytatja a kommunikációt az álprofil gazdájával. Aki persze álmai szerelme helyett valójában nem más, mint a bevétel növelésében érdekelt üzemeltető munkatársa.

Az ilyen oldalak attól sem riadnak vissza, hogy a bankkártyaszám megkaparintása után a kártyabirtokost extra fizetnivalókra vegyék rá szinte észrevétlenül, és mindezt úgy, hogy a levonások havonta (vagy a szolgáltatási keret elfogyáskor) ismétlődjenek,

azaz automatikusan megterheljék a felhasználó bankkártyáját, amíg csak annak az egyenlege bírja.

(Ez ellen az úgynevezett internetkártyákkal vagy az előre feltöltős, úgynevezett prepaid bankkártyákkal lehet védekezni, melyekről rengeteg információ megtalálható az interneten.)

Sokan megégetik magukat az álprofilokkal folytatott fizetős üzenetekkel a randioldalakon, és csak későn ébrednek rá, hogy megkopasztották őket Forrás: Shutterstock

Az ellentmondás ebben az, hogy tulajdonképpen még sok esetben a felhasználó lényegében maga egyezik be ebbe, és így a váratlannak látszó bankkártya terhelésekbe is. Egyes társkereső oldalakon ugyanis előfordulhat, hogy a kötelezően elfogadandó általános szerződési feltételekben - amit gyakran csak apró betűs résznek hívunk -,

az oldal üzemeltetői közlik, hogy a randioldalukon a profilok egy része nem valós.

A mögöttük álló személyek tehát csak szórakoztatják a felhasználót, de nem lehet velük találkozni, illetve ők tulajdonképpen nem is azok, akiknek mondják magukat, tehát a találkozónak nem is lenne értelme.

Jó példa erre a magyarul is elérhető MyDates, mely a Hollandiában bejegyzett Boranu Online tulajdonában van. Ezzel az oldallal például sokan megégették már magukat itthon is. Nem tudni, hogy ez meddig marad így, mindenesetre a magyar Gazdasági Versenyhivatal idén már nyakon csípett két másik randioldalt: a be2.hu-t és az academicsingles.hu-t, akik tisztességtelenül jártak el a fogyasztókkal szemben.

Az 1,6 milliárd forintos bírság alapján, mely a versenyhivatali büntetési szabályok szerint az árbevételükhöz igazodik, el lehet képzelni, hogy mennyi pénzhez jutottak ezek az oldalak a felhasználóiktól.

Az említett oldalak azonban nyilvánvalóan csak a jéghegy csúcsát jelentik. Ha valaki tényleg ismerkedni akar, és reális áron képzeli ezt el, akkor lehetőleg csak olyan oldalakon tegye ezt, amelyek mások valódi értékelései, véleményei alapján is korrekteknek bizonyultak a szerelmet az online térben keresőkhöz - például fórumokból vagy a baráti körből juthatunk ilyen információkhoz. Ha pedig mégis találkoznak ezzel a típusú trükkel az újdonsült profiljukban - egy nagyon is keresettnek látszó párkereső fél ír nekik, amelyre csak fizetség ellenében válaszolhatnak -, akkor fontolják meg, hogy inkább otthagyják az oldalt.

A cikk forrásául a Növekedés.hu cikkje szolgált.