Novemberben 2,7 százalékra lassult a fogyasztói árak emelkedésének üteme

Novemberben a fogyasztói árak éves növekedési üteme 2,7 százalékra lassult az októberi 3,0 százalékról. Egy hónap alatt, októberhez képest a fogyasztói árak átlagosan 0,2 százalékkal mérséklődtek - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Az elemzők 2,9 százalékos éves áremelkedésre számítottak.

Az alacsonyabb áremelkedésben a szolgáltatások októberinél kisebb éves áremelkedése, valamint a járműüzemanyagok árcsökkenése játszotta a legnagyobb szerepet

- tette hozzá a KSH.

Vásárlás egy budapesti kiskereskedelmi üzletben a koronavírus-járvány idején ősszel Fotó: Csudai Sándor - Origo

A szolgáltatások éves áremelkedése 0,5 százalékponttal 1,9 százalékosra fékeződött le az októberihez képest. Az üzemanyagok 7,6 százalékkal lettek olcsóbbak a tavaly novemberinél és 3,2 százalékkal az októberinél.

Az üzemanyagáraknak az átfogó infláció változásában játszott szerepe magyarázza, hogy az éves maginfláció 0,1 százalékponttal 3,9 százalékosra emelkedett.

Az élelmiszerek ára 6,2 százalékkal nőtt tavaly novemberhez viszonyítva az októberi 6,5 százalék után. Az idényáras élelmiszerek ára 14,4 százalékkal emelkedett, a friss gyümölcsök 27,0 százalékkal lettek drágábbak, az októberihez képest 3,0 százalékkal csökkent az áruk. A zöldségárak egy hónap alatt 6,3 százalékkal, egy év alatt 9,1 százalékkal emelkedtek.

A tartós fogyasztási cikkek inflációja 0,3 százalékponttal 2,6 százalékosra lassult.

Az új autók ára 11,2 százalékkal ment feljebb, és 20 százalékkal drágultak az ékszerek, míg a tv-készülékek 3,8 százalékkal, a számítógépek és telefonok 1,2 százalékkal olcsóbbak lettek.

A szolgáltatások mérsékelt áremelkedésében nagy szerepe lehetett annak, hogy az ingyenessé tett közterületi parkolás hatására - az autópályadíj, gépkocsikölcsönzés, parkolás 22,9 százalékkal lett olcsóbb egy hónap alatt és 21,0 százalékkal tavaly novemberhez képest. A postai szolgáltatások tarifái 10,2 százalékkal emelkedtek, a telefon és internet ára 1,5 százalékkal csökkent éves összehasonlításban.

Az év első tíz hónapjában a fogyasztói árak az összes háztartást figyelembe véve átlagosan 3,4, a nyugdíjas háztartások körében pedig 3,9 százalékkal emelkedtek - közölte a KSH.

Három százalék alatt maradhat az infláció

Az MNB által kiemelt adószűrt maginfláció 3,3 százalékra emelkedett, így a közeljövőben nem várunk további kamatemelést az egyhetes betétben, ugyanakkor a forint gyengülése és az infláció jövő év elején várható megugrása miatt az MNB óvatos maradhat a lazítással.

A következő hónapokban 3 százalék alatt maradhat az infláció, így idén 3,4 százalékos átlagos inflációra számítunk a tavalyi 3,4 százalék után

- írja Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője.

Az idén 3,3 százalékos infláció várható, jövőre pedig 3,2 százalékkal lehet számolni a mostani kilátások alapján - írja Németh Dávid, a K&H vezető makrogazdasági elemzője. 2021-ben pedig 3,2 százalékos ütemre lehet számítani, de évközben az idei forgatókönyvhöz hasonlóan jelentős ugrások és süllyedések lehetnek a havi adatokban - köszönhetően a bázishatásnak. Ezt az évet ugyanis régen látott magas szinten kezdte az infláció, januárban 4,7, februárban pedig 4,4 százalékos volt. Majd tavasszal például jelentősen csökkent az üzemanyagok ára, ami a mélybe rántotta a mutatót, májusban például 2,2 százalékra esett. A szakember szerint mindezek a jövő évi értékeket is nagyban befolyásolják majd.