Neil Shearing, az egyik legnagyobb londoni központú globális pénzügyi-gazdasági elemzőműhely, a Capital Economics főközgazdászának tanulmánya az általa eddig várt 5,5 százalékról három százalékra módosította az idei első negyedévi, éves összevetésben számolt kínai gazdasági növekedésre szóló előrejelzését.
Shearing szerint nem érdemes párhuzamba állítani a súlyos akut légzőszervi szindróma (SARS) elnevezésű, 2003-ban kitört járvány gazdasági hatásait a jelenlegi helyzettel, mivel a kínai gazdaság azóta sokkal nagyobb lett és sokkal szorosabban integrálódott a globális beszállítói hálózatokba. Ezért most valószínűbb, hogy a kínai gazdaságot érő esetleges sokk átterjed az egész világgazdaságra.
A Capital Economics vezető londoni elemzője hangsúlyozza, hogy
a mostani piaci környezet is egész más, mint a 2003-as SARS-járvány idején volt.
Akkoriban a globális értéktőzsdék éppen a dot-com buborék kipukkadása utáni mélypontról indultak felfelé, a mostani koronavírus viszont olyan időszakban bukkant fel, amikor a tőzsdék tíz éve tartó, felfelé ívelő szakaszban járnak.
Mivel a vállalati papírok most már nem olcsók, sőt egyes esetekben kissé túlértékeltek, a befektetők most nagyobb valószínűséggel keresnek okot az eladásra, semmint a vásárlásra.
Mindezek alapján a mostani vírusjárványnak sokkal nagyobb a potenciálja arra, hogy jelentős piaci kiigazítást okozzon, mint a 2003-as járványnak volt – fejtegeti szerdai elemzésében a Capital Economics főközgazdásza.
Shearing kiemeli azt is, hogy nem elsősorban a vírus, hanem a terjedésének megakadályozására tett lépések – például a kiterjedt gyárbezárások - okozzák a gazdasági károk zömét.
Mivel Kína ma már számos globális beszállítói láncolat kiindulópontja, ennek az egész világ érezhető tovaszűrődő hatása lesz. A legsebezhetőbbnek az ázsiai gazdaságok, mindenekelőtt Vietnam és Thaiföld.
Azonban
minél nagyobb lesz a felfordulás a kínai gazdaságban, annál magasabb a kockázata annak, hogy a járványhatás még távolabbi gazdaságokra is átterjed,
például olyan árupiaci nyersanyagtermelőkre, mint Chile vagy Ausztrália, valamint az elsősorban feldolgozó jellegű gazdaságokra, köztük Dél-Koreára, Japánra és Németországra – hangsúlyozza a Capital Economics főközgazdásza.
Egy másik nagy londoni gazdasági-pénzügyi elemzőház, az Oxford Economics tanulmányában közölte, hogy az általa eddig várt 6 százalékról 5,4 százalékra gyengítette a kínai hazai össztermék (GDP) idei növekedésére szóló előrejelzését.
A ház eddig 2,3 százalékos globális növekedést valószínűsített 2020 egészére,
de a mostani elemzés szerint a lassabb kínai növekedés átszűrődő hatásai a világgazdaság idei növekedési ütemét ehhez a várakozáshoz képest 0,25 százalékponttal csökkenthetik.
A cég rövid időn belül másodszor rontja kínai és globális prognózisait a koronavírus-járvány hatásai miatt: a múlt héten ismertetett előző előrejelzésében a kínai gazdaságban 5,6 százalékos növekedést valószínűsített, és akkori számításai még arra mutattak, hogy a globális növekedésre gyakorolt negatív hatás 0,2 százalékpont lesz.
Az Oxford Economics londoni elemzői legutóbbi, felülvizsgált helyzetértékelésükben kiemelték, hogy azok a tartományok, amelyeknek üzleti szektoraiban a kínai hatóságok termelési zárlatot rendeltek el a járvány terjedésének megakadályozása végett, Kína hazai össztermékének több mint a felét állítják elő.
A ház hangsúlyozza azt is, hogy a járvány gócpontjának számító Vuhan városa olyan globális autóipari konglomerátumok helyi gyártási központja, mint a General Motors, a Peugeot, a Citroen, a Nissan, a Renault és a Honda.