Már most rengeteg pénz van a magán-űrutazásban - és ez még csak a kezdet

Cape Canaveral, 2020. május 28. A SpaceX amerikai űrkutatási magánvállalat által közreadott, videofelvételről készült képen a vállalat Crew Dragon személyszállító űrhajója és Falcon 9-es hordozórakétája a Cape Canaveral-i Kennedy Űrközpont kilövőállásán 2020. május 27-én. Ezen a napon indult volna útnak Doug Hurley és Bob Behnken amerikai űrhajós a Föld körül keringő Nemzetközi Űrállomásra, de 16 perccel az indulás előtt trópusi vihar és tornádóriadó miatt május 30-ra halasztották az űrutazást. MTI/AP/SpaceX

A tervek szerint május 27-én két amerikai űrhajós indult volna a világűrbe: Doug Hurley és Bob Behnken az Elon Musk érdekeltségébe tartozó SpaceX űrhajózási vállalat "Crew Dragon" nevű, kapszulához hasonlító űrhajóján érte volna el a Nemzetközi Űrállomást. Ezt a cég Falcon 9 rakétái emelték volna a levegőbe, az első alkalommal szállítva embert. Bár az időjárási körülmények miatt a kilövést, lényegében az utolsó pillanatban hozott döntéssel, halasztani kellett május 30-ra, a vállalkozás jelentősége jóval nagyobb annál, mint amekkorának először tűnik. Megmutatjuk, miért.

A történelem folyamán eddig nem sokszor fordult elő, hogy egy újonnan fejlesztett űrrepülő emberekkel a fedélzetén felszálljon és földkörüli pályára álljon - a mostani elhalasztott, illetve várható kilövés, már önmagában ezért is figyelemre méltó.

Ám igazi különlegességét - mutatja be a Quartz összeállítása - mégis csak az adja, hogy a kiválaszott amerikai űrhajósok most először kelhetnek útra egy magáncég űrjárművén, amely emellett ráadásul valószínűleg az eddig megépített, legolcsóbban közlekedő űrhajó.

A SpaceX amerikai űrkutatási magánvállalat által közreadott, videofelvételről készült képen a vállalat Crew Dragon személyszállító űrhajója és Falcon 9-es hordozórakétája a Cape Canaveral-i Kennedy Űrközpont kilövőállásán 2020. május 27-én Forrás: MTI/AP/SpaceX/-

Az amerikai űrtevékenység történetén végigtekintve, hamar nyilvánvalóvá válik, hogy ennek pénzügyi szempontból óriási jelentősége van. A gazdaságos űrrepülés - annak minden részfeladatával együtt - évtizedes kihívás valamennyi, az űrutazásokban közvetlenül érdekelt országnak, így az USA-nak is.

Az ottani űrügynökség, a NASA számára is új távlatokat nyitott a magáncégekkel, és így a magántőkével való, a korábbinál szorosabb együttműködés.

Ez ugyanis egy alapvető szemléletmódváltást jelez: ahhoz, amihez eddig egy egész nemzet erőfeszítése kellett, most már magánvállalati kezdeményezéssel, illetve a magánszektorral való kooperációban is megvalósulhat. Innentől pedig - úgy tűnik - egyenes út vezet az űr kereskedelmi hasznosításáig.

Már nem rendkívüli a magántőke az űrutazásokban

A kereskedelmi alapú űrhajózás kereteinek kialakítása nem újkeletű törekvés: a világ egyik legnagyobb presztízsű ügynökségnek számító NASA nagyjából 15 éve kezeli komolyan azt a kérdést, hogy űrhajóinak tervezését, üzemeltetetését részben kiszervezze. Ennek keretében készülhettek olyan űrjárművek, melyek teherfuvarozást végeznek a Nemzetközi Űrállomásra (ISS).

Most jött el az ideje az emberek Föld körüli pályára szállításának, és valószínűleg a következő néhány évben megtörténik újra a holdra lépés is - mindez részben magánfejlesztésű űrjárművek fedélzetén.

A NASA tervezett Artemis-missziójának fantáziarajza Forrás: NASA

"Partnereink saját pénzükből fektettek be nagy összegeket ezeknek a képességeknek az elérésére. Ez közel sem működhetett volna így az 1960-as években, amikor elértük a holdat" - nyilatkozta nemrég ennek kapcsán Jim Bridenstine, az űrhivatal vezetője.

Ugyan később a NASA előállt az űrrepülővel - magyarul gyakran: űrsikló -, mely akár többször is fellőhető volt hordozórakétákkal, és le is tudott szállni, valamint űrhajósok mellett alkalmas volt műholdak és űrlétesítmények moduljainak szállítására is, a sokoldalú járművet azonban később túlságosan kockázatosnak ítélték. Az 1986 és 2003 közötti időszakból 14 űrhajós halála köthető az űrsiklóhoz. 2011-ben aztán hivatalosan is leállították a progamot.

Szükség volt tehát új megoldásra, és közben az űrhivatal vizsgálta annak lehetőségét is, hogyan tudná a magánérdekeket is bevonni az egyes űrtevékenységekbe, hiszen közben finanszírozási forrásai is átalakultak.

Az új törekvések egyik legutóbbi, igen látványos jele tavaly az volt, hogy az űrhivatal bejelentette, a Nemzetközi Űrállomást 2020-tól megnyitja a magán-űrturisták előtt, azok évente két alkalommal juthatnak be a legendás űrlétesítménybe. Ehhez nyilvánvalóan kellenek a magánfejlesztésben készülő űrhajók, a NASA pedig jól jár a sajátos "privatizációval", hiszen így többletforrásokhoz jut az űrállomás működtetéséhez.

Az orbitális pályán keringő Nemzetközi Űrállomás Forrás: NASA/ESA

Sokkal gazdaságosabban repkednek a milliárdok

A 2010-ben életre hívott Commercial Crew nevű programban - ez annak a neve, melynek keretében a NASA együttműködik magánvállalatokkal embereket szállító űrhajók fejlesztésében - úgy tűnik, eredményesen vesznek részt az ügynökség partnerei, az említett SpaceX mellett például a Boeing. A program egy évtizede szerény, 50 millió dolláros elnyert támogatással indult a NASA-nál (az első öt támogatott cég között a SpaceX nem volt ott).

Ám azóta az ügynökségen keresztül 8,2 milliárd dollár áramlott abba, melynek nagyrésze a két említett vállalatnál kötött ki.

A két cég 2014 őszén együttesen 6,8 milliárd dollár értékű szerződést nyert el arra a célra, hogy 2017 végére olyan megoldással álljanak elő, melyekkel kiválthatók az ISS-küldetések függőségei az orosz fél együttműködésétől.

Ezek persze hatalmas összegek, de úgy tűnik, még mindig megéri ezt a modellt alkalmazni.

A NASA-nál úgy becsülik, eddig mintegy 30 milliárd dollárt takarítottak meg az új űrhajók fejlesztésén

- legalábbis ezt közölte Phil McAlister, az űrhivatal kereskedelmi repülési programjának igazgatója.

Hogyan lehetséges ez? Úgy tűnik, a programban részt vevő magáncégek gyorsabban és költséghatékonyabban dolgoznak, mint azon más partnerek, akik ragaszkodnak ahhoz, hogy a NASA kizárólagos ügyfelük legyen. Nem utolsó szempont az sem, hogy a szerződéseket meghatározott összegre kötik meg a magánvállalatokkal, ami segíti a NASA-t a költségek tartásában, a vállalatokat pedig érdekeltté teszi a lehetőleg gyors és pontos munkavégzésben.

A Marketwach közlése szerint

míg a korábbi űrsikló-küldetések átlagos költsége 1,6 milliárd dollár körül mozgott, addig a SpaceX-nek egy asztronauta fuvardíja mostantól 55-70 millió dollárt jelent.

Az oroszok állítólag 80-85 millió dollárt kérnek egyetlen helyért.

Douglas Hurley (elöl) és Robert Behnken amerikai űrhajósok Crew Dragon személyszállító űrhajóban ülnek a Cape Canaveral-i Kennedy Űrközpont kilövőállásán Forrás: MTI/AP/SpaceX/-

A korábbi washingtoni adminisztrációk már keresték a partnerséget magáncégekkel, a Bush-elnökség alatt például a magánvállalatok rögzített árakon, de a szellemi tulajdon birtoklása mellett szállíthattak robottechnikai megoldásokat (Elon Musk pedig 2002-ben alapította meg a SpaceX társaságot).

A Columbia-űrsikló 2003-as katasztrófája után kellett némi idő ahhoz, hogy a NASA rászánja magát arra, hogy újra saját maga oldja meg az ISS-re jutást, különösen, hogy a létesítményre 100 milliárd dollárt áldozott. Az amerikai űrhajósok az orosz Szojuz űrhajókon repültek az elmúlt években, ám ez amerikai részről több problémát is folyamatosan hozott magával:

• az orosz fél viszonylag egyoldalúan korlátozhatta a felvinni kívánt amerikai űrhajósok számát,
• nagyjából tetszése szerint emelhette az űrfuvarozás viteldíját,
• és persze presztízs szempontjából sem mindegy, hogy az USA kénytelen űrhajósait nem saját területéről, ráadásul Oroszországgal kényszerű együttműködésben az ISS-re küldeni.

E szempontok mellett kevesebb szó esik arról, hogy technológiailag és más szempontokat is figyelembe véve, mit kínál a SpaceX megoldása, és mit az egyébként már bizonyított Szojuzok. A cél elsősorban az, hogy az USA más hatalomtól függetlenül érhesse el asztronautáival a Föld körüli pályát.

Az eredmények a fontosak

Márpedig az űr egyre inkább piac, amellett is, hogy a NASA a mélyűr elérésére irányuló programját időközben sok kritika érte. Egyesek szerint nem túl átláthatóan gazdálkodik az adófizetők pénzével, amiket az új modell szerint a magánvállalatok kapnak. Sokan bírálták az ügynökséget azért is, mert parternereik rendszeresen csúsztak a fejlesztésekkel, például a Lockheed Martin az Orion űrhajóval, a Boeing a Space Launch System (SLS) szupernehéz hordozórakéta-rendszerrel (előbbiből egyébként tavaly ősszel a NASA hatot rendelt).

Ezen előzmények alapján adódik a kérdés: mennyibe kerültek a NASA-nak az emberek szállítására alkalmas űrjárművek? A napjainkig inflációval korrigált adatokat az alábbi összesítés mutatja meg:

Űrjárművek fejlesztési költségei Forrás: Origo/Quartz

Az adatokból úgy tűnik, a jelenhez közeledve az összegek csökkenésnek indulnak. Az űrhivatalnál ezért - ahogy erre utaltunk - azzal érvelnek:

a magáncégek bevonásával a jelenlegi programokba egyáltalán nem gazdaságtalan, sőt, olcsóbb a korábbiaknál.

Ugyan minden adatot nem hozhatnak nyilvánosságra, de az űrhivatal szerint a cégek rögzített árakon dolgoznak, és akkor is teljesíteniük kell, ha valami balul sül el a tesztek, fejlesztések folyamán. A támogatásokkal pedig megfontoltan bánnak. Az egyik megítélt támogatási összeg a közelmúltból, amit a hivatal elismert, az a Boeing részére megítélt 410 millió dollár, bizonyos tesztepülési feladatokra. Idén áprilisban pedig 135 millió dollárt adtak a Starship-rendszerre (nehézrakéta-rendszer), aminek alkalmazásával - Donald Trump korábbi bejelentésének megfelelően- 2024-re újra ember juthatna el a Hold felszínére.

Arra kérünk mindenkit, az eredményekre koncentráljon. Ezek a vállalatok hajlandók kockáztatni és kötelezettségeket vállalni, mert úgy látják, hosszú távon tudják szolgáltatásaikat nyújtani az USA kormányának és a magánszférának is"

- mondta Doug Loverro, a NASA emberi űrrepülésekért felelős igazgatója azzal kapcsolatban, hogy nem hozhatnak nyilvánosságra minden pénzügyi adatot az űrügynökség és a vállalatok közötti együttműködések kapcsán, az átláthatóságot hiányoló felvetésekre.

Casey Dreier, a The Planetary Foundation szakértője pedig azt mondta, a május 27-i tervezett Dragon-kilövés, nem csak az USA űrprogramjainak történetében, hanem valószínűleg egyetemes szinten is a legolcsóbb lett volna.

A Starship, a SpaceX fejlesztésének prototípusa Forrás: AFP/2019 Getty Images/Loren Elliott

Beindulhat a kereskedelmi űrturizmus?

A magáncégek érdeke egyértelmű: hosszú távon gondolkodnak, és nem a néhány éven belüli profitszerzésben. Ha a mostani, tervezett küldetések sikerrel járnak, az óriási eredményt jelent számukra is: a SpaceX megerősítheti pozícióját a leendő holdutaztatói szerepében a NASA-nál, és folytathatja a felkészülést a 2020 szeptemberére tervezett újabb küldetésre, amikor is a tervek szerint japán űrhajósokat is visznek majd. A szélesebb közvélemény figyelme pedig újra az érlelődő űrturizmus iparágára irányulhat, ahol hamarosan szintúgy számíthatnak a jegyárak, mint a hagyományos repülés világában.

Korainak tűnik ez utóbbi feltételezés?

Még ha így is van, nem teljesen megalapoztatlan. Például az Origo megírta, nemrég arról röppent fel a pletyka, hogy Tom Cruise az űrben forgatna filmet, a SpaceX és a NASA részvételével zajló projektben. A turisztikai célú űrutazások iránt pedig már most akkora az érdeklődés, hogy hosszú városlista van, és - ahogy az Origo megírta - nemrég elsőként vitték tőzsdére az egyik űrrepülési céget.

Bárhogy is, az biztos, hogy a Crew Dragonra például egész olcsó a jegy más űrjárművekhez képest - legalábbis, az adatok szerint, átlagosan ennyibe kerül, illetve fog kerülni egy hely megvétele ezekre az űrjárművekre, az amerikai asztronauták számára (a jelen űrjárműveinél ezek persze eltérhetnek az űrturistáktól kért viteldíjaktól):

Forrás: Quartz/Origo

Mindezek tükrében nem csoda, ha a NASA-nál és a két, az ISS szempontjából legfontosabbnak számító partnernél, a SpaceX-nél és a Boeing-nél is optimisták a jövőt illetően, és stratégiai jelentőségűnek tekintik az együttműködést.

"Ez nem csak egy emberi űrrepülés, ez egy teljesen új szakasza az alacsony Föld körüli pályán való műveleteknek" - ezt pedig Alexander MacDonald, a NASA közgazdásza mondta, a mostani küldetésre utalva.

A NASA által közreadott képen Douglas Hurley (b) és Robert Behnken amerikai űrhajósok a Cape Canaveral-i Kennedy Űrközpont kilövőállásához tartanak, a tervezett kilövés előtt Forrás: MTI/EPA/NASA/Bill Ingalls

A Commercial Crew programon belül hosszú távon megteremtődhet az amerikai asztronauták szállításának függetlenítése más országoktól - Oroszország vagy Kína -, és a figyelem középpontjába még ambiciózusabb célok, a Hold ismételt, majd a Mars ember általi elérésére kerülhet.

Ugyanakkor könnyen kiélezheti az érdekeltek között az orbitális pályáért folyó versenyt is.

A május 27-én elhalasztott kilövés ismétlésének tervezett ideje, május 30-án, közép-európai idő szerint 20 óra után van.