Szijjártó Péter elmondta:
2010 óta félezer kilométer autópálya, illetve gyorsforgalmi út készült el az országban,
és hatezer kilométer főbb utat korszerűsítettek.
Ebben az évben 214 útfelújítási projekt 642 kilométer útszakaszt érint, 2024-ig pedig ötezer milliárd forintot költenek közúti és vasúti fejlesztésekre - sorolta a tárcavezető.
Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy Magyarország központi fekvése is indokolja a közlekedési infrastruktúra fejlesztését, és példaként említette: amikor a koronavírus-járvány miatt lezárták az ország határait, a feltorlódott forgalomból gyorsan kiderült milyen fontos közlekedési folyosó Magyarország Nyugat- és Kelet-Európa között.
Elismerően szólt arról, hogy
a vírusjárvány idején is folytatódtak a közlekedési beruházások, és a Debrecen környéki fejlesztések is.
Hozzátette: 25 debreceni vállalkozás jelezte beruházási szándékát 12 milliárd forint értékben, amivel 2900 munkahelyet mentenek meg. A kormány 6 milliárd forinttal támogatja ezeket a beruházásokat.
Szijjártó Péter azzal összefüggésben, hogy elkészült a Debrecen-Hajdúsámson közötti 2x2 sávos útszakasz azt mondta,
a munka még nem fejeződött be, mert a 471. számú út debreceni belvárosi szakaszát is 2x2 sávossá kell tenni."
Jelezte: a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. elkészült a tervek módosításával, és a Debrecen 2030 programban elkészül a beruházás.
Debrecen az ország keleti részének egyértelmű központja, "hazánk második fővárosa", logisztikai, közlekedési fejlesztése kiemelt kormányzati feladat is
- emelte ki Szijjártó Péter megjegyezve, hogy 21 beruházás "keresi a helyét a fejlesztési ügynökségnél", egy részük célpontja Debrecen.
Papp László (Fidesz-KDNP) Debrecen, és Antal Szabolcs (Fidesz-KDNP) Hajdúsámson polgármestere is mérföldkőnek nevezte a két település közötti négysávos útszakasz megépítését. Papp László azt mondta, a Debrecen 2030 fejlesztési program fontos törekvése, hogy a gazdaságfejlesztési folyamatok hatása az agglomerációban is érvényesüljön.
Tasó László (Fidesz), a térség országgyűlés képviselője emlékeztetett, hogy 1993-ban Magyarország tíz legrosszabb burkolatú útja között tartották számon a 471-es főutat, és 2012-ig kellett várni, amíg napirendre került a korszerűsítése. A képviselő szerint a felújított út hozzájárul a térség fejlődéséhez, és lakosságmegtartó erejéhez.
Pántya József, a NIF Zrt. beruházási igazgatója jelezte: a 471-es út 4,6 kilométeres, Debrecen és Hajdúsámson közötti 2x2 sávos szakasza nettó 7,4 milliárd forintba került.