Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A magyar tőzsde 1864. január 18-án kezdte meg működését Pesten, a Pesti Lloyd Társulat Duna-parti székházában. Az előkészítő bizottságot Kochmeister Frigyes vezette, akit az intézmény első elnökévé is választottak (1864-1900).
Az intézmény először értékpapírtőzsdeként jött létre, de négy évvel később magába olvasztotta a gabonakereskedelem központját, a Gabonacsarnokot, felvette a
Budapesti Áru- és Értéktőzsde nevet és ezen a néven 80 éven át Európa egyik vezető tőzsdéjeként működött.
Az induláskor, 1864-ben 17 részvényt, egy záloglevelet, 11 külföldi pénznemet és 9 váltót jegyeztek a börzén. Néhány álmos év után az igazi fellendülés 1872-ben jött el. Ebben az évben 15 ipari és 550 pénzintézeti részvénytársaság alapszabályát hagyta jóvá a kereskedelmi miniszter, majd papírjaikat bevezették a tőzsdére.
A pesti tőzsde 1873-ban elköltözött, 1905-ig új székhelyét a Wurm (ma: Szende Pál) és Mária Terézia (ma: Apáczai Csere János) utca sarkán található épületbe tette át, majd ezt követően a Szabadság téri Tőzsdepalotába vándorolt (1905-1948).
Az első igazi krach 1873 májusában rázta meg a pesti tőzsdét.
A tőzsdeválság után másfél évtizednek kellett eltelnie, mire a hazai befektetők újra hajlandóak voltak részvényeket vásárolni.
Az 1890-es évek elején ismét látványos hosszperiódus következett, ami egyrészt a millenniumi éveket jellemző általános beruházási lázzal, másrészt a nemzetközi tőzsdei trendekkel függött össze.
A magyar börze nemzetközi jelentőségét mutatja, hogy 1889-től a budapesti jegyzéseket Bécsben, Frankfurtban, Londonban és Párizsban is közölték.
Ekkortól a magyar államkötvények rendszeres szereplői voltak a londoni, párizsi, amszterdami és berlini börzéknek. A kapcsolattartás fő eszköze ezekben az években már az új találmány, a telefon volt.
A századfordulón 310, az első világháború kezdetekor már csaknem 500-féle értékpapírral kereskedtek a hazai tőzsdén, az éves forgalom 1913-ban elérte az egymillió darabot, a Budapesti Giro- és Pénztáregylet forgalma pedig 2,7 milliárd koronára rúgott. Eközben a gabonaforgalom is dinamikusan bővült: az 1875-ös évi 400 ezer tonna után a századfordulón már egymillió, a világháború előtt csaknem másfélmillió tonna gabona fordult meg a tőzsdén.
A BÁÉT ezzel Európa vezető gabonatőzsdéjének számított.
Az I. világháború kontinensünk számos országához hasonlóan Magyarországon is a tőzsde bezárását hozta 1914. július 27-én, ám ez a kereskedésnek nem vethetett gátat. Az alkuszok a háború alatt is folytatták az üzletelést, a részvényárak pedig 1914-től masszív emelkedést mutattak. 1918-ban már 7,2 millió papír cserélt gazdát.
A világháborút követően kialakuló vágtató inflációs környezet rendkívüli magasságokba emelte a tőzsdei forgalmat, aminek csak az új pénznem, a pengő 1925-ös bevezetése vetett véget.
Az 1929 októberi New York-i tőzsdekrach előtt egy rövid periódustól eltekintve a magyar tőzsde pangott. 1931. július 14-én a BÁÉT-et ismét bezárták az előző nap elrendelt német bankzárlat és a kontinens bankjainak többségére kiterjedő pénzügyi összeomlás miatt.
A működés csak 1932 áprilisában indult meg, először a kötvények, majd a 18 legnagyobb forgalmú részvény kereskedésével. A fellendülés csak a válságból való kilábalás után, 1934-ben kezdődött meg, majd 1936-ban tetőzött.
Magyarország második világháborús hadba lépése a tőzsdén soha nem látott mértékű hosszt indított el, különösen a nehézipari, hadiipari papírok kurzusa emelkedett több száz százalékkal.
1942-ben a kormány megszigorította a BÁÉT alapszabályát, megtiltotta a részvények magánforgalmát, bejelentési kötelezettséget írt elő a részvényportfóliókra és maximálta a napi árfolyam-elmozdulást. A tőzsde azonban egészen Budapest ostromának kezdetéig, 1944 december közepéig működhetett.
A II. világháborút követő hiperinfláció idején élénk magánforgalom, valóságos valuta- és aranytőzsdei kereskedés zajlott, részben a romos tőzsdeépületben, részben pedig a környező kávéházakban.
A tőzsdét hivatalosan 1946 augusztusában, a forint augusztus 1-jei bevezetésekor nyitották meg ismét.
Mivel a korábban kibocsátott, koronában és pengőben jegyzett kötvényekre senki sem teljesített kifizetéseket, a részvénytársaságok pedig a háborús veszteségek miatt nem fizettek osztalékot, az árfolyamok rendületlenül estek. Végül két hónappal a magyar ipar nagyobbik részét érintő államosítás után,
1948. május 25-én a kormány hivatalosan is feloszlatta a Budapesti Áru- és Értéktőzsdét, annak a Szabadság téri épületben megtestesülő vagyonát pedig állami tulajdonba vette.
Innentől kezdve hosszú évtizedeken keresztül tartó tetszhalott állapot vette kezdetét az értékpapírpiacon, amely csak az 1980-as években született újjá Magyarországon.
A pesti tőzsdén pedig a rendszerváltást követően, 1990. június 21-én indult újra a kereskedés.
Jubileumi tőzsdei kiadvány
Ünnepi tőzsdekönyv publikálásával zárta a jubileumi évét a Budapesti Értéktőzsde. A fotókkal gazdagon illusztrált "Tőzsdekönyv 2020 – a Budapesti Értéktőzsde három évtizedes története" című kötet részletes betekintést nyújt az idén újjáalapítása 30. évfordulóját ünneplő BÉT történetébe.A keményfedeles, vászonkötésű, közel 230 oldalas Tőzsdekönyv 2020 minden eddiginél átfogóbb módon foglalja össze a magyar tőzsdetörténet több korszakát, valamint a Budapesti Értéktőzsde, illetve jogelődje, a Budapesti Áru- és Értéktőzsde történetét, rámutatva a tőzsde egyes történelmi korok adta lehetőségeire, nehézségeire, gazdaságban betöltött szerepére.
Az azóta eltelt 30 év bővelkedett az eseményekben: az indulás utáni első aranykort követte az orosz válság az évtized végén, azután a tőzsde osztrák tulajdonba került, majd jött a 2008-as gazdasági és pénzpiaci krízis, illetve az azt követő kilábalás.
Napjainkhoz közelítve fontos esemény volt, amikor a BÉT ismét hazai kézbe került, és ennek nyomán, a 2016-2020-as időszakban új piacfejlesztési stratégiát dolgoztak ki és hajtottak végre.
A BÉT tavaly egy több éve tartó emelkedő periódus után ismét sikeres időszakot zárt: a kedvező novemberi teljesítményt követően a december is erős lett, és a BUX index 8,6 százalékkal került feljebb az előző hónaphoz képest, amivel a BÉT lényegében maga mögött hagyta a pandémia okozta válságot. Az index nagyjából visszatért a járvány előtti szintekre, az összesített éves részvényforgalom pedig jócskán felülmúlta az előző évit, ezen belül decemberben 249 milliárd forint volt a részvényforgalom, ami napi 12,4 milliárdos átlagot jelent.
