Intézményfejlesztési koncepció készül a Debreceni Egyetemen

A Debreceni Egyetem dékáni tanácsa a hét elején egyhangú támogatásáról biztosította az egyetem 2021-24 közötti időszakra vonatkozó Intézményfejlesztési Tervét (IFT), amelynek egyik eleme a stratégiai fejlesztési célok meghatározása mellett az intézmény lehetséges új működési modelljének a vizsgálata. Az új koncepció elfogadásáról végül az egyetem legfelsőbb döntéshozatali szerve, a Szenátus fog dönteni.

Fenntartói modellváltásról írt a Debreceni Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem kapcsán a Magyar Narancs január 7-én, majd a lapra hivatkozva a 444 is. A lapok állítása szerint, a Debreceni Egyetemen már összehívták az intézmény dékáni tanácsát, és kész tényként közölték a testülettel, hogy már zajlik a modellváltás előkészítése.

Intézményfejlesztési Terv készül a Debreceni Egyetemen Forrás: unideb.hu

Az intézmények keresik a továbblépés lehetőségét

Az Origo információ szerint erről azonban nincs szó. A hivatakozott fejlesztési koncepció - az IFT -, valamint egy modellváltás megfontolásának lehetősége nem politikai indíttatású kezdeményezés, és nem is kormányzati ösztönzés. Hanem az egyetem részéről úgy ítélik meg, a továbblépéshez szükség van a jelenlegi működési keretek újragondolására és átalakítására. Hasonló szándékokról lehet tudni a Szegedi Tudományegyetem és a Pécsi Tudományegyetem esetében is. Az intézmények előtt a modellváltáson korábban már átesett egyetemek pozitív példája állhat, azoké az egyetemeké, ahol már lezajlott a folyamat, és megvalósult az alapítványi finanszírozású modell.

Az ország három legnagyobb vidéki felsőoktatási intézményéről van egyébként szó, amelyek számára számos előnyt jelentene, ha az állami fenntartású rendszerről áttérnének az alapítványi finanszírozási modellre.

A Debreceni Egyetem a gazdálkodását tekintve például ma már önfenntartó, ugyanis a piacról ugyanannyi finanszírozási forrást gyűjt össze, mint amennyi az állami támogatás. Az állam szerepvállalása miatt viszont a jelenlegi keretrendszer nem eléggé rugalmas, ezért egy esetleges modellváltás ezen a téren jelentős előrelépést hozna.

Összességében tehát rugalmasabb működési konstrukciót jelentene, egyszerűsödne a döntéshozatali mechanizmus.

És ez különösen fontos lenne egy olyan kiterjedt nemzetközi kapcsolatokkal rendelkező felsőoktatási intézmény, mint a Debreceni Egyetem esetében.

A magyarországi felsőoktatási intézmények közül a Debreceni Egyetem 30.194 hallgatójával az egyik legnagyobb hallgatói létszámú egyetem. 2020-ban 13 és fél ezren jelentkeztek a Debreceni Egyetemre, ezzel a legnépszerűbb vidéki egyetem volt.

A Debreceni Egyetemen egyre több külföldi diák tanul. Míg a 2015/16-os tanévben 4465, addig a 2019/20-as tanévben már 6297 külföldi hallgatója volt az egyetemnek. Ez Magyarország legnagyobb költségvetésű felsőoktatási intézménye, 2019-ben az egyetem mérlegfőösszege 187 milliárd forint volt.

Az egyetemnek kilenc 100 százalékos arányú saját tulajdonú cége van, cégeiben a részesedéseik összege 387 millió forint, emellett évről évre nő a külső partnereinek a száma, folyamatosan bővülnek a vállalati kapcsolatai.

Az üggyel kapcsolatban mindenképpen érdemes kiemelni, hogy a baloldal most az egyetemi autonómia veszélyeztetését látja egy esetleges modellváltásban, miközben korábban pontosan ők hiányolták a kellő autonómia meglétét.

Egyeztetés zajlik a Debreceni Egyetemen

Jelenleg a kérdéskör belső egyeztetése és vizsgálata zajlik – áll az egyetem közleményében, ami azzal zárul: az intézményi javaslatról szóló döntés megszületéséig a témával kapcsolatos híreszteléseket a Debreceni Egyetem nem kívánja kommentálni.

Az egyetem állásfoglalásából egyértelműen látni: a modellváltás kérdése aktuális az intézménynél, de – szemben a Magyar Narancs cikkének állításával, mely erről szóló rektori döntést állít –, arról döntés még nem született. A modellváltás lehetőségét egyelőre vizsgálják az említett, sokkal átfogóbb tervezet részeként. Belső egyeztetések zajlanak a lehetséges modellváltásról és az arra irányuló intézményi javaslatról – ilyen horderejű kérdéseknél pedig logikus, ha az egyetem a végső álláspont kialakításáig nem kívánja kommentálni az ezzel kapcsolatos találgatásokat.

A legutóbbi néhány évben számos magyarországi egyetem alapítói és fenntartói jogai is vagyonkezelői alapítványokhoz kerültek. Ez a típusú fenntartói oldali struktúraváltás egyébként – kitekintve a nemzetközi színtérre – általános, tendenciajellegű fejleményt jelöl.

A kormányzati álláspont világos: az állam nem vonul ki a felsőoktatás – a bizonyos szabályok szerint akár a hallgatókig lebontható – finanszírozásából, de a közelmúltban bevezetett, új finanszírozási formát a jelenleginél kívánatosabbnak látja az intézmények rugalmassága, a gazdaság igényeinek gyorsabb kiszolgálása, a vállalatok bevonásával megvalósított, versenyképesebb képzések megteremtése, a külföldi tehetségek idevonzása, és az intézmények regionális szerepének erősítése érdekében.