Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
György László elöljáróban kiemelte, hogy a válság elképesztő gyorsasággal érte el a világ összes országát. Egyik napról a másikra állt meg a gazdaság az egészségünk védelme érdekében. Állami beruházásokat elindítani pedig, ha nincsenek eleve – egy esetleges válságra készülve – csőre töltve, hónapok kérdése. A folyamaton egészen biztosan lehet gyorsítani még, de az biztató, hogy november óta újra emelkedik az ágazat megrendelésállománya.
Magyarországon a Gazdaságvédelmi akcióterv más utat követett, mint a többi ország válságkezelése: a kormány nem félelemből és kapkodva, hanem jól átgondolt stratégia szerint hozta meg a legfontosabb döntéseket.
Miközben más országok a munkahelyek megőrzésére úgy törekedtek, hogy az otthon ülésért segélyt adtak, addig a magyar kormány a munkaadókkal folyamatosan egyeztetve annyi munkahelyvédelmi bértámogatást adott, amennyi a munkahelyek közvetlen megőrzéséhez szükséges volt, ezáltal hagyta lélegezni a munkaerőpiacot. A vállalkozók felelős döntéseinek és a gazdaságvédelmi intézkedéseknek köszönhetően a munkaerőpiac helytállt és elkerülte a válságot. Emellett a kormány jelentős összegeket mozgósított a munkahelyek megerősítésére és újak teremtésére:
2020 márciusa óta 918 milliárd forint vállalati beruházásösztönző állami támogatásról született döntés.
A Gazdaságvédelmi akciótervvel a számítások szerint 1 millió 547 ezer munkahelyet sikerült megvédeni, és összesen 1 millió 660 ezer munkaképes korút értek el. A fiatalok foglalkoztatottsága terén még vannak tartalékok, ezeket mozgósítjuk középtávon a 25 év alattiak szja-kedvezményével. Másrészt van még lehetőség az időskorúak foglalkoztatásában is, ezért jelentős adókedvezményeket kapnak a dolgozni vágyó nyugdíjasok. A harmadik csoport a gyermeket vállaló nőké, a kisgyermekes anyukáké, őket az eddigi családtámogatásokon túl rugalmas foglalkoztatással támogatjuk.
A munkaerőpiac szerkezete átalakult, és egyértelműen kimutatható, hogy a foglalkoztatás a magasabb hozzáadott értékű szektorok felé mozdult el az utóbbi időben.
Ma 26 ezerrel dolgoznak többen az IT és 20 ezerrel többen a tudomány területén, mint a válságot megelőzően. A Gazdaságvédelmi akcióterv számos döntése azt a célt szolgálta, hogy előrelépjünk a munka- és tudásalapú társadalom építésében.
György László mindezek mellett elmondta, hogy
intenzív felzárkózási időszakon vagyunk túl, miután 2013 és 2019 között a magyar gazdasági növekedés 2 százalékponttal haladta meg az Európai Unió bővülését."
Ahhoz azonban, hogy elérjük az unió fejlettségi szintjét 2030-ra, éves szinten 3 százalékpontra kell emelnünk a különbözetet. Fontos volt fenntartani a gazdaság működőképességét, de az igazi próbatétel ezután jön: ott kell lenni a nyitásnál, amikor az európai családok el akarják költeni a megtakarításaikat az exportpiacokon. Ezen fog múlni, hogy meg tudjuk-e haladni 3 százalékponttal az unió növekedésének átlagát. Nagyszerű eredmény lenne, és az elmúlt tíz év sikereinek tükrében a lehetőség erre is megvan.
Végezetül kifejtette, hogy az általuk ismert számok alapján
a válság során beruházásösztönzésre egyetlen kormány sem költött annyit, mint a magyar.
Jelentős fejlesztések zajlanak a gyógyszergyártásban és az élelmiszeriparban, de az exportágazatokban is töretlen a beruházási kedv, ami azt mutatja, hogy a válság ellenére a globális szereplők lehetőséget látnak hazánkban. Már csak emiatt is, a hazai szereplőknek is érdemes szem előtt tartaniuk, hogy olyan üzleti környezet veszi őket körül, amely a kitörés talaja lehet.
