Rejtélyes áramszünetek borítottak sötétbe több kínai nagyvárost

Ismét sötétségben

Több kínai nagyváros is teljes sötétségbe borult az elmúlt napokban, miután az ázsiai ország nem hivatalosan ugyan, de megtiltotta az ausztrál szén használatát energiatermelésre, hivatkozva a készletek szűkösségére - értesült a CNBC.

A két ország viszonya egyre feszültebb az utóbbi időben. Ausztrália sürgeti a koronavírus–járvány kialakulásainak okait vizsgáló független bizottság felállítását, amire Kína megemelt importvámokkal vagy teljes árubehozatali korlátozással válaszolt. Például, az ausztrál borokra kivetett vámokról az Origo ebben a cikkben írt.

Ausztrál szénbánya Forrás: AFP/William West

A kínai hatóságok szerint azonban nem a szénhiány vagy a szénszállítmányok tiltása áll az áramszünetek mögött. Csupán rutinszerű karbantartásokról van szó - állítják -, valamint a megemelkedett áramhasználatnak tulajdonítják a kimaradásokat.

Az persze kétségtelen tény, hogy

az áramfogyasztás decemberben 11 százalékkal nőt az előző év azonos időszakához képest.

Ugyanakkor december végéhez közeledve már arról érkeztek hírek, hogy Peking és Canberra viszonyának elmérgesedése miatt mintegy 74 szénszállító hajó rostokolt a kínai partokhoz közel, összesen több mint 8 millió tonna szénnel a rakterükben, és persze fedélzetükön az ilyen módon csapdába esett tengerészekkel - a kínai hatóságok ugyanis állítólag nem engedik a kikötést a hajóknak, és bizonytalanságban tartják őket további útirányukat illetően.

Egy szénszállító teherhajó Forrás: AFP/William West

A kínai hatóságok végül az energiafogyasztás korlátozása mellett döntöttek a tiltás feloldása helyett.

Így több nagyváros is teljes sötétségbe borult az elmúlt hetekben.

Kína déli részén már december közepe óta korlátozásokat vezettek be a gyárak számára is a csúcsidőn kívüli villamosenergia-felhasználásra, azonban alternatív szénforrás híján a korlátozások már több városra is kiterjednek.

Illusztráció Forrás: Shutterstock

Bár Kína elkötelezte magát a megújuló energiaforrások mellett, mégis főként a szénre támaszkodik még. Kína a világ legnagyobb szénfogyasztója, az energiahordozó fő beszállítója Ausztrália volt, azonban a nem hivatalos importtilalom miatt kialakult hiány következtében a nyersanyag ára az egekbe szökött.

Bár Kína már javában kutat az alternatív beszállítók után, még mindig nem sikerült a hiányzó mennyiséget pótolni. Decemberben például Indonéziával kötött szerződést, miszerint 1,5 milliárd dollár értékben vásárol szenet, de megnőtt az import mennyisége Mongóliából, Oroszországból és Kanadából is.

Kína Ausztrália legnagyobb kereskedelmi partnere, az áruexport 39,4 százaléka a szolgáltatások 17,6 százaléka irányult az ázsiai országba 2019 és 2020 között.

Amennyiben a két ország viszonya nem rendeződik, úgy Ausztráliának 2,8 százalékkal is visszaeshet a gazdasági növekedése.

A szénen túl a vasérc is kiemelt fontosságú importcikk Kína számára, azonban erre a nyersanyagra még nem vezetettek be korlátozást. Valószínűleg alternatív forrásokért kutatnak, mielőtt meglépnék a vámemelést. Ilyen alternatív forrás lehet erre a nyersanyagra Brazília.