Jelentősen javultak a magyar gazdaság külső egyensúlyi mutatói
![MNB Magyar Nemzeti Bank, Budapest, épület](https://cdn.origo.hu/2023/12/BSvs3IMA_Log82rOTEyeQYiIZ9QFl76NwH6X56A2aOA/fill/1347/758/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50LzFmMjc1NWEzZGUwMTRkMGVhZGU2ZmY4MmI3N2U0MDZi.webp)
A gazdaság négy negyedéves folyó fizetési mérlegének hiánya a GDP 0,2 százalékára csökkent 2020 harmadik negyedévében, míg a külső finanszírozási képesség a GDP 2,4 százalékára emelkedett.
A külső egyensúlyi mutatók javulásához a reálgazdasági oldal mindhárom tényezője hozzájárult.
A külkereskedelmi többlet emelkedésében a külső kereslet és az ipari termelés felfutása melletti exportnövekedés, illetve a belső kereslet mérséklődése és a cserearányok további javulása miatt visszafogottabb import is szerepet játszott. A külföldi tulajdonú vállalatok alacsonyabb nyereségének hatására folytatódott a jövedelemegyenleg hiányának csökkenése, míg az emelkedő EU-támogatás a transzferegyenlegen keresztül javította a gazdaság külső egyensúlyi helyzetét.
A finanszírozási adatok alapján a harmadik negyedévben is folytatódott a nettó FDI-beáramlás, miközben a nettó külső adósságmutató a GDP 7,4 százalékára csökkent.
A devizatartalék a rövid külső adósságnál nagyobb mértékben emelkedett, így a devizatartalék továbbra is jelentősen (10 milliárd eurót meghaladó mértékben) meghaladja a befektetők által elvárt, biztonságosnak tartott szintet.
A finanszírozási képesség emelkedése döntően a magánszektor magas finanszírozási képességéhez köthető, miközben az államháztartás hiánya – a járvány elleni védekezés, a gazdaságvédelmi intézkedések és a csökkenő adóbevételek miatt – tovább emelkedett. A fogyasztás mérséklődése és az óvatossági motívumok erősödése továbbra is magasan tartja a lakosság pénzügyi megtakarítását, azonban a harmadik negyedévben a vállalatok finanszírozási igénye is jelentősen csökkent.