Nagy Márton jelezte: két dolognak köszönhető, hogy a gazdaság idén már várhatóan jól teljesít a járvány negatív hatásai ellenére.
Egyrészt arról van szó, hogy
az elmúlt 10 év gazdaságpolitikája következtében a magyar gazdaság megerősödött és válságálló lett,
másrészt a magyar válságkezelés is jól vizsgázott, gyorsan, célzott eszközökkel avatkozott be a gazdaság védelme és helyreállítása érdekében - fejtette ki.
A recept egyszerű volt:
a foglalkoztatottság védelme mellett a beruházások ösztönzésére fókuszált a kormány
- húzta alá a miniszterelnöki főtanácsadó. A két legfontosabb lépés szerinte a védekezés során a bértámogatás és a hiteltörlesztési moratórium bevezetése volt.
A gazdaság újraindítása során kiemelten fontosak az adócsökkentések, így a munkáltatói járulékok célzott elengedése, az iparűzési adó felezése a kkv-k esetében és a fiatalok személyijövedelemadó-mentessége, továbbá az állami, a vállalati és a családi beruházások ösztönzése, a családok védelme és a 13. havi nyugdíj visszaépítése - mutatott rá Nagy Márton.
Nagy Márton úgy fogalmazott, hogy
az állami beruházások idén és jövőre is uralni fogják a gazdaságot, ami "nem kiszorítja, hanem segíteni fogja a magánberuházásokat".
A beruházások támogatása Magyarországon nem újkeletű, a 2010 és 2019 közötti időszakban is erre épült a gazdaságpolitika - emlékeztetett.
A források felhasználásában azt az aranyszabályt kell követni, hogy minden elköltött 1 forint legalább másfél forint hatást gyakoroljon a GDP-re - tette hozzá. 2021-ben és 2022-ben az állami beruházások középpontjában az építőipari beruházások, a családi beruházások középpontjában pedig az otthonfelújítások és az újlakásépítések állnak - jegyezte meg a főtanácsadó.
Szerinte
a következő két évben az iparpolitika egyik legfontosabb területe az építőipar és a hozzá kapcsolódó építőipari alapanyaggyártás lesz.
Ez utóbbi iparág jelentős része külföldi kézben van - hangsúlyozta, jelezvén, hogy szükség lenne a konszolidációra a magyarországi építőipari alapanyaggyártás területén, hogy a sok kis gyártó versenyképes legyen a nagy külföldi cégekkel szemben.
Ami a 2021-2027 közötti időszakot illeti,
állami oldalról gazdaságfejlesztési célokra közel 50 ezer milliárd forint áll rendelkezésre,
ami az egy éves GDP közel 100 százaléka - hívta fel a figyelmet Nagy Márton.
Ebből 30 százalék európai uniós forrás, 70 százalék pedig belföldi és egyéb forrás - tette hozzá, utalva arra, hogy ehhez még hozzájönnek a piaci források, bankhitelek és a működőtőke is.
Arra is kitért, hogy a tendencia a pénzforrások eredetét tekintve fokozatosan javul, néhány éve még 50 százalékot tettek ki az uniós eredetű pénzek.