Sok változást hozott a tavalyi év a távmunkában Magyarországon

Áttörést jelentett a 2020-as év a táv- és otthoni munkavégzés elterjedésében Magyarországon. A tavalyi év első felében meghatszorozódott azoknak az aránya, akik táv-, illetve otthoni munka keretei között dolgoztak, és ez az arány a Covid-19 járvány első hullámának lecsengését követően sem csökkent a járvány előtti szintre – többek között erre világítanak rá az Állami Számvevőszék elemzői friss tanulmányukban.

A tapasztalatok arra hívják fel a figyelmet, hogy jelentősen felértékelődik a táv- és otthoni munkavégzés, a munkáltatóknak ki kell alakítaniuk a megfelelő feltételeket, a munkavállalóknak pedig alkalmazkodniuk kell a megváltozott körülményekhez, például képezniük kell magukat. Az ÁSZ elemzői a járványhelyzet által megnyitott lehetőségek közül kiemelik, hogy a munka térbeli kötöttségeinek fellazulása javíthatja a foglalkoztatottságot azokban a csoportokban, amelyek a közlekedési, lakhatási, vagy egyéb élethelyzetbeli akadályok miatt kevésbé tudtak részt venni a munkaerőpiacon. Ugyanakkor értékelik azokat a kockázatokat is, amelyek a táv- és az otthoni munkavégzés tudatosítására hatnak.

Járvány és foglalkoztatottság

A foglalkoztatottság egy adott gazdaság munkaerőpiacának fontos jelzőszáma, ami közvetlenül befolyásolja a fenntartható gazdasági növekedést. Az Állami Számvevőszék, mint a közpénzek őre, kiemelt figyelmet fordít a költségvetési, makrogazdasági folyamatok elemzésére, illetve az azokat befolyásoló kockázatok, tendenciák értékelésére. Ebből a szempontból a táv- és otthoni munka témaköre 2020-ban – a Covid-19 világjárvány gazdasági és társadalmi következményei miatt – különösen felértékelődött, illetve aktuálissá vált.

A Covid-19 járvány megjelenése következtében elsőrendű fontosságúvá vált, hogy az emberi egészség védelmének biztosítása mellett miként lehet a munkavégzés folytonosságát fenntartani.

A „business continuity" elsőszámú eszköze az emberek otthonából, digitális eszközökkel végzett munka alkalmazása volt. Ez új szervezetirányítási, jogi és technológiai kihívásokat vetett fel, továbbá ráirányította a figyelmet a táv- és otthoni munka szélesebb társadalmi összefüggéseire. Az ÁSZ elemzői ezeket az összefüggéseket szintetizálták.

Illusztráció Forrás: Shutterstock

A táv- és otthoni munka elterjedése jelentős potenciállal rendelkezik

A táv- és otthoni munka elterjedésében a járvány okozta helyzet látványos áttörést jelentett Magyarországon. Hazánkban a KSH adatai alapján 2010. és 2019. között a foglalkoztatottak átlagosan 2,9 százaléka végzett alkalmi, vagy tartós jelleggel távmunkát. 2020 májusára ugyanakkor ez az arány 17 százalékra nőtt, ez több mint 750 ezer foglalkoztatottat jelentett.

A táv- és otthoni munka keretei között foglalkoztatottak aránya a járvány első hullámának lecsengésével sem csökkent le az eredeti szintre, mintegy 7 százalék százalék körüli szinten stabilizálódott.

Az ÁSZ elemzői rámutatnak, hogy azok, akiknek már vannak saját tapasztalatai erről a munkavégzési formáról, sokkal pozitívabban ítélik azt meg – így a járvány a táv- és otthoni munka elfogadottságát is elősegítette.

Előtérbe kerül a teljesítmény

A táv- és otthoni munka menedzselése során egyre inkább előtérbe kerül a munka eredményének nyomon követése – így a kötött munkaidő központi szerepe is veszíthet jelentőségéből. Mindez a munkaviszony tartalmában is hangsúlyeltolódást jelenthet: rendelkezésre állás helyett az eredmény kerül a középpontba – mutatnak rá az ÁSZ elemzői.

A térbeli akadályok leomlása erőforrást szabadít fel

Az ÁSZ elemzői kiemelik azt is, hogy a munka térbeli kötöttségeinek fellazulása javíthatja a foglalkoztatottságot azokban a csoportokban, amelyek a közlekedési, lakhatási, vagy egyéb élethelyzetbeli akadályok miatt kevésbé tudtak részt venni a munkaerőpiacon. Emellett a táv- és otthoni munka térnyerése mérsékelheti az ingatlanpiac területi eltéréseit, valamint csökkentheti a közlekedési infrastruktúrák igénybevételét.

Egyensúly az adatbiztonság és a magánszféra között

Minden munkavégzés elemi követelménye a munkavállaló ellenőrzése, és a munkáltató adatainak biztonsága – húzzák alá az ÁSZ elemzői. Ezért a táv- és otthoni munkavégzés fokozott adatbiztonsági kockázatot jelent.

Ha egyensúlyba kerül a munkavállaló ellenőrzése és magánéletének védelme, az hozzájárul a táv-és otthoni munka elfogadottságához és sikeréhez

– emelik ki az ÁSZ elemzői.

Forrás: Állami Számvevőszék

Sikertényezők: megfelelő munkakörülmények és lelki egészség

Az otthon minősége fontos sikertényező – hívják fel a figyelmet az ÁSZ elemzői. A munkakörülményekre vonatkozó standardok érvényesülését az otthon terében is megfelelő szabályok kell, hogy támogassák. Az otthonról végzett munka mentálhigiénés kihívásokat is támaszt, ezért az új munkaforma sikere megköveteli, hogy a munkavállalók lelki egészsége is nagyobb figyelmet kapjon. Az ÁSZ elemzői rámutatnak, hogy hosszútávon – mentálhigiénés szempontból is – az otthonról és az irodából végzett munka szabályozott és kiszámítható kombinációja lehet optimális foglalkoztatási forma.

Az elemzés következtetései hozzájárulást jelentenek a munka világát és a digitális államot érintő állami politikák megtervezéséhez, információkkal szolgálnak egy korszerű munkajogi feltételrendszer kialakításához, emellett az ÁSZ honlapján elérhető elemzés szempontokkal szolgál az állami és a magánszektor munkáltatói számára a táv- és otthoni munka feltételeinek kialakításához is.

Szerző: Pálmai Gergely, felügyeleti vezető és Horváth Bálint, Sajtó- és Kapcsolattartási Osztály