Nagyot nőtt Magyarországon az átlagbér és a medián bér is 2010 óta

Debrecen, 2016. január 4. A megújított húszezer forintos bankjegy részlete. Magyarország ma is hivatalos fizetőeszközét, a forintot, 70 évvel ezelőtt, 1946. augusztus elsején vezették be. A pengőt felváltó új pénz nevét I. Károly történelmi aranyforintjáról kapta. MTVA/Bizományosi: Oláh Tibor *************************** Kedves Felhasználó! Ez a fotó nem a Duna Médiaszolgáltató Zrt./MTI által készített és kiadott fényképfelvétel, így harmadik személy által támasztott bárminemű – különösen szerzői jogi, szomszédos jogi és személyiségi jogi – igényért a fotó készítője közvetlenül maga áll helyt, az MTVA felelőssége e körben kizárt.

Tíz év alatt nagyot nőtt Magyarországon az átlagbér és a medián bér is - jelentősen javuló kereseti statisztikáról számolt be az MTI-nek a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elnökhelyettese.

Windisch László rámutatott, mindkét mutatószámban jelentős növekedés tapasztalható.

Míg az átlagbér 2010-től 2019-ig 202 500 forintról közel 82 százalékos növekedéssel 367 800 forintra nőtt, addig a medián kereset még ennél is nagyobb mértékben, 91 százalékkal nőtt, 153 000 forintról 292 300 forintra.

A 2020-as kereseti adatokat a hónap végén publikálja a statisztikai hivatal.

Windisch László elmondta, általános nemzetközi gyakorlat az, hogy a bruttó átlagkeresetek mutatója áll a munkabérekkel kapcsolatos statisztikák középpontjában, a jogszabályok is ezt a mutatót alkalmazzák, ha átlagbérrel kell számolniuk, például különböző ellátások megállapításának alapjaként.

A bruttó átlagbér a teljes felmért keresettömeg és a keresők létszámának hányadosaként áll elő.

A medián bér egy ezt kiegészítő statisztikai mutató, azt mutatja meg, hogy ha a keresőket sorba rendezzük a keresetük nagysága szerint, akkor mennyit keres az állomány középső tagja"

- magyarázta a szakember.

Az elmúlt tíz évben többször is erősebb növekedési ütem volt megfigyelhető a medián bérek tekintetében, mint az átlagbéreknél Forrás: MTI/Oláh Tibor

Windisch László elmondta, mindkét adat bárki számára elérhető a KSH és az EU statisztikai hivatala, az Eurostat honlapján is. Az Eurostat 2002 óta publikálja a tagállamok medián béradatait is, hamis látszatkeltés tehát az, hogy ez az adat titkos lenne - hangsúlyozta a KSH elnökhelyettese.

A szakember szerint

az elmúlt tíz évet vizsgálva elmondható, hogy több évben is erősebb növekedési ütem volt megfigyelhető a medián bérek tekintetében, mint az átlagbéreknél, ez azzal függ össze, hogy a kereseti eloszlás középső szegmensében volt arányaiban a legmagasabb a keresetnövekedés.

A jövedelem típusú statisztikákban nemzetközileg és általánosan is igaz, hogy a medián mindig alacsonyabb, mint az átlagbér. Az Eurostat adatai szerint 2018-ban a felmért tagországok több mint felénél a medián bér az átlagbér 84 százalékánál alacsonyabb volt, vagyis a magyar kereseti eloszlás európai viszonylatban egyáltalán nem nevezhető kiugrónak - mutatott rá az elnökhelyettes.