A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2020 áprilisában indította el a Növekedési Hitelprogram (NHP) legújabb konstrukcióját, az NHP Hajrát. Ez az egyik legfontosabb eszköz a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak tompítására, mivel minden eddiginél kedvezőbb feltételekkel, széleskörű felhasználási lehetőséggel biztosít forrást a kkv-szektornak.
A konstrukció iránt az indulás óta jelentős érdeklődés mutatkozik:
2021 február végéig 1836 milliárd forintnyi megkötött hitel- és lízingszerződést jelentettek a bankok az MNB felé, 28 ezer hazai mikro-, kis- és középvállalkozáshoz kapcsolódóan.
A tavaly novemberben 2500 milliárd forintra megemelt keretösszegnek köszönhetően a program az idei évben is számos vállalkozás működését, korszerűsítését és növekedését tudja segíteni.
Az NHP Hajrá konstrukció keretében megkötött szerződések volumenének 31 százaléka új beruházási hitel vagy lízing, 57 százaléka forgóeszközhitel, 12 százaléka pedig korábbi beruházási hitel kiváltásához kapcsolódó ügylet volt. A hitelek mintegy háromnegyedét a kereskedelem, a feldolgozóipar, az ingatlanügyletek, a mezőgazdaság és az építőipar ágazatokban tevékenykedő kkv-k vették fel.
Annak ellenére, hogy az egy vállalkozás által felvehető hitelösszeget jelentősen megemelte a jegybank a középvállalatok stabilitásának megőrzése és a nagyobb beruházások elősegítése érdekében, az NHP korábbi szakaszaihoz hasonlóan továbbra is jelentős a kisebb szereplők részaránya: a kihelyezett források több mint negyede mikrovállalkozásokhoz, harmada kisvállalkozásokhoz került.
Az MNB 2013-ban indult Növekedési Hitelprogramja fontos szerepet játszott abban, hogy a legutóbbi pénzügyi válságot követően növekedésbe forduljon a kkv-hitelezés tendenciája, ezzel jelentős hatást gyakorolva a gazdasági növekedésre és a foglalkoztatásra is.
Az idén 8 éves Növekedési Hitelprogramban, annak 2013-as indulása óta, közel 66 ezer vállalkozás jutott forráshoz 5000 milliárd forintot meghaladó összegben.