Egyiptom sokféle fontos ásványkincs, illetve ipari nyersanyag otthona, az utóbbi években pedig mind nagyobb figyelem hárult a korábban tudottaknál jelentősebbnek bizonyuló aranytartalékaira is. Túlzás nélkül kijelenthető: a globális bányászati szektor egészének, valamint helyi mágnásoknak a figyelmét is felkeltették azok a lehetőségek, melyek az egyiptomi bányaipari szabályok változása után nyíltak meg.
Legutóbb az egyiptomi milliárdos, Naguib Sawiris jelentkezett be, hogy jelentős beruházásokat hajtana végre az egyiptomi aranyszektorban. Rajta kívül azonban külföldi cégek is lecsapnának a lehetőségre, melyet egy tavalyi szabálymódosítás tett lehetővé.
A Sawiris többségi tulajdonában lévő AKH Gold (az Altus Strategies leányvállalata) nemrég aláírt négy szerződést, amelyek alapján
kilenc területen tárhat fel aranylelőhelyeket Egyiptom keleti sivatagaiban
– írja a Mining.com.
A megállapodások szerint az AKH Gold összesen 11 millió dollárt költene feltárásokra.
A helyi források szerint egyébként az egyiptomi kormány megkereste Sawirist azzal, hogy vásároljon részesedést az állami tulajdonban lévő Shalateen bányacégből – a vállalat jelenleg 1 millió uncia frissen feltárt aranyforrás fölött rendelkezik.
Az egyiptomi kormány közben 60 nappal meghosszabbította a legutóbbi nemzetközi bányatenderének határidejét.
A cégeknek így május 15-ig van lehetőségük licitálni területekre, a győzteseket pedig legkésőbb szeptember 15-ig nevezik meg.
A nemzetközi lelkesedés pedig igen nagy, köszönhetően az egyiptomi bányaszabályok tavalyi módosításának. Korábban ugyanis minden bányacégnek megállapodást kellett kötnie az egyiptomi kormánnyal a működéshez, azonban a tavalyi módosítások ezt a rendelkezést eltörölték.
A vállalatok számára pedig további kedvező fejleményt jelent, hogy 20 százalékban maximalizálták a kitermeléshez kapcsolódó állami jogdíjakat, amit az iparág szereplői már régóta kértek Kairótól.
Mindez hatalmas lehetőséget nyitott meg az Egyiptomban működő bányacégeknek, ugyanis a szektor szereplői már hosszú ideje kifogásolták a kötelező állami társulást és a magas díjakat, amelyek miatt rendkívül nehéz volt az országban nyereségesen bányászni. Egyiptomnak ugyanakkor mind fontosabbá vált az, hogy értékes ásványkincseihez hozzáférjen, ezért elkerülhetetlenné vált az iparág közelmúltban megkezdett, jelentős reformja. Ennek egyik fontos mérföldköve volt az - ahogy az Origo arról beszámolt -, hogy tavaly tíz év után, újra engedélyt adtak egy külföldi cégnek aranybányászati tevékenységre.
Ezt követően tavaly Egyiptomban meg is tartották az első nagy bányaipari eseményt, amelyen bejelentették a következő licitálási köröket az aranybányászathoz kapcsolódó jogok elnyerésére. Az aukciók pedig fel is keltették a nemzetközi nagyvállalatok, a globálisan is jelentős bányaipari társaságok érdeklődését.
Olyan jelentős szereplők nyertek tavaly a licitálásokon, mint a Barrick Gold, a B2Gold, a Lotus Gold, a Red Sea Resources – vagy éppen az egyetlen egyiptomi kereskedelmi bányacégnek számító Centamin.
Az egyiptomi kormány egyébéként tavaly azzal tervezett, hogy
az országban 2030-ig 1 milliárd dollárnyi új beruházás
érkezhet a bánya- és energiaszektor feltárási munkálataiba.
Tavaly ráadásul Egyiptom azzal is felkeltette a bányaszektor érdeklődését, hogy
júniusban közölték, nagyjából 1 millió uncia aranykészletet tártak fel a keleti sivatagi régióban.
A hatalmas, dollármilliárdos értékű felfedezésről az Origo az alábbi cikkében számolt be:
A feltárás az állami Shalateen Mining Company nevéhez fűződik, amelyben Naguib Sawiris részesedést vásárolhat.
Bár az egyiptomi kormány akkor nem közölt részleteket a feltárás és a mennyiség meghatározásának módszereiről, akkori árfolyamon ez az aranymennyiség nagyjából 1,8 milliárd dollárt ért. Az új feltárási engedélyeknek köszönhetően pedig könnyen lehet, hogy hamarosan új azonosított tartalékokkal bővül Egyiptom ismert aranykincse.