Hatalmas az érdeklődés a felsőoktatási fejlesztési forrásokra
![Hollósi Anna diák egyetemi hallgató egyetemista ÉPÜLET gyakorlat gyakornok laboratórium mikroszkóp MŰSZAKI ESZKÖZ orvosi egyetem orvostanhallgató SZEMÉLY TÁRGY vizsgálat](https://cdn.origo.hu/2023/12/VCTAjgeRTFU-Y--kCkRSRAG1mH-Naj6kmImDKhunYcY/fill/1347/758/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50L2JhN2RlNTA1NTU2NjQxZGJhN2JlNTIzYWY3ZDJkN2U3.webp)
Az ITM közleményében Bódis József hozzátette, a következő években lehetővé váló építési beruházásokkal és eszközbeszerzésekkel a magyar felsőoktatás Klebelsberg óta nem látott, történelmi léptékű fejlesztése valósulhat meg.
A korszerűsítésekkel a magyar fiatalok nemzetközi szinten is versenyképes színvonalú képzésekben alapozhatják meg a jövőjüket a magyarországi egyetemeken"
- közölte az államtitkár.
A kormány a Gazdaság-újraindítási akciótervben több mint 1500 milliárd forintot szán a magyar felsőoktatás soha nem látott mértékű fejlesztésére, ennek első részeként az intézmények 955 milliárd forintot fordíthatnak infrastrukturális, szervezeti és oktatásfejlesztésre, eszközbeszerzésekre.
A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által kiírt pályázatra 38 intézménytől érkezett be projektjavaslat mintegy 2400 milliárd támogatási igénnyel.
A most lezárult véleménykérési felhívás célja az intézményi felkészülés támogatása a fejlesztési javaslatok előzetes szakmai értékelésén keresztül.
A fejlesztési források legalább 50 százalékát eszközbeszerzésre, gépek, berendezések megvásárlására, laborok kiépítésére kell fordítaniuk.
A benyújtott projektek főleg kampusz- és képzésfejlesztési, eszközparkot bővítő, digitalizációt támogató, és felsőoktatási szolgáltatásokat korszerűsítő terveket tartalmaznak. Jelenleg a projektek bírálati szakasza zajlik, amely a támogató szakpolitikai vélemények kiadásával zárul.
A felsőoktatási intézmények a források hasznosításával a gazdaság, a társadalom és a 21. század digitális elvárásainak megfelelve képessé válnak az országos és regionális munkaerőpiaci igények kiszolgálására.
Az orvos- és egészségtudományi képzés gyakorlati elemeinek erősítése választ fog adni az egészségügyi szakemberképzés mennyiségi és minőségi kihívásaira a társadalom és a gazdaság ellenálló képességének erősítése érdekében, miközben a betegellátó területek, a klinikák is megújulnak. A magyar egyetemek naprakész ismeretekkel rendelkező szakembereket indítanak útnak, és a kormányzati szándékoknak megfelelően központi szerepet tölthetnek be Magyarország innovációs teljesítményének fokozásában - emelte ki Bódis József az ITM közleményében.