Különleges kincsek bányászata indulhat meg Grönlandon, amit nem mindenki szeretne

Lit up dome tent, Aurora Borealis in background, Narsaq, Vestgronland, Greenland (Photo by Alex Eggermont / Cultura Creative / Cultura Creative via AFP)

Grönland rendkívül gazdag ásványi anyagokban. Bővelkedik vasérc, réz, cink, arany, urán, valamint könnyű és nehéz ritkaföldfémekben. A várhatóan hamarosan megnyíló kínai érdekeltségű bányák azonban felkorbácsolták az indulatokat, mert környezetvédelmi és geopolitikai aggályokat is felvetnek. Összeállításunkban azt is bemutatjuk, miért lesz a különleges sziget gazdasági értelemben a világ egyik legizgalmasabb része a közeljövőben.

A közel 58.000 embernek otthont adó Grönland a világ legnagyobb szigete. A mintegy 811.000 négyzetkilométerének nagyjából 80 százaléka jéggel borított. Ezért a kutatók álláspontja szerint, valószínűleg a nyári évszakban tévedhetett oda sok-sok éve Vörös Erik, izlandi viking, aki a tizedik században a sziget mellett először elhajózva azt „zöld földnek" nevezte el.

Napjainkban Grönland legfőbb gazdasági mozgatórugója a halászat és az idegenforgalom, de a sziget hatalmas természeti erőforrásai és a ritka ásványok miatt egyre növekvő érdeklődést vált ki a világ legnagyobb hatalmai részéről.

Grönlandi látkép shutterstock

Értékes ásványkincsekre épülhet a grönlandi jövő

A sziget lakói dánok, 1979 óta sajátos, félautonóm státuszban van a terület Dánia fennhatósága alatt. Grönland 2008-ban tett további lépéseket a politikai autonómia felé. A lakosok megszavazták, hogy az ország jogalkotási és végrehajtási hatásköröket átruházza a grönlandi parlamentre, míg Dánia megtarthatta a külügyeket illetve a védelemi és monetáris politikát.

Cserében azonban Dánia jelentős mértékű támogatást vont meg a szigettől, így Grönland kormányának a tervezett bevételhiányt új forrásokból kell kompenzálnia.

Erre Grönland legjobb lehetősége az ásványi források és a kőolaj. A szigetország a múltban csak kisméretű kriolit bányászatot folytatott, a készletek kimerüléséig, 1987-ig, ami az alumíniumgyártás egyik legfontosabb alapanyaga.

Kriolit (illusztráció) Forrás: Biosphoto via AFP/Monique Berger / Biosphoto/Monique Berger

A globális felmelegedés miatti az olvadó jégréteg helyén viszont az utóbbi években elindultak a feltárási tevékenységek, és hatalmas nyersanyag potenciált azonosítottak a geológusok.

Grönlandon most a figyelem Narsaq a kicsiny, 1200 ember lakta déli grönlandi városra irányul, mely több mint egyórányi hajóútra van a legközelebbi, másik grönlandi közösségtől. A távoli település azonban annál nagyobb stratégiai jelentőséggel bír.

Becslések szerint a várost körülvevő sziklás dombok a világ ritkaföldfém-ásványainak mintegy negyedét tartalmazzák.

A cérium, lantán és az egyéb ritkaföldfémek kulcsfontosságú nyersanyagok napjaink számos technológiájához; az okostelefonoktól az elektromos autókon át az MRI-gépekig. A fémforrásokat továbbá szupererős mágnesek létrehozására használják, amelyek olyan erőgépeket segítenek, mint a szélturbinák, elektromos járművek, harci repülőgépek és fegyverrendszerek.

A Narsaq-i Kuannersuit-hegy a világ egyik legnagyobb ismert ritkaföldfém-lelőhelye. A 17 különböző kémiai elemet magában foglaló ritkaföldfém-csoport sok helyen megtalálható a Földön, változó összetételben, de sehol sem ilyen csábító mennyiségben és összetételben, mint ott.

A bányászat költségei

Azonban a kitermelésnek költségei vannak - anyagi és környezevédelmi szempontból egyaránt.
Egy bánya létesítéséhez hatalmas tőkeinjekciókra van szükség, általában egy nemzetközi bányászati konglomerátumtól.

A Kuannersuit-hegy tetején, tíz évig tartó küzdelem után a grönlandi környezetvédelmi hatóságok előzetesen jóváhagyták a Greenland Minerals bányavállalat környezetvédelmi terveit. A Kvanefjeld, az ausztrál Greenland Minerals tulajdonában van, legnagyobb részvényese és stratégiai partnere viszont a kínai Shenghe Resources. A bányában radioaktív anyag, az urán kitermelése is folyna, amit egyes lakosok a környezetvédelmi aggályok miatt elleneznek.

Narsaq városa shutterstock

A másik bányászati projekt, a Tanbreeze, amely az előbbitől kevesebb mint 50 kilométerre fekszik, szintén ritkaföldfémeket tartogat. A Tanbreeze szintén egy ausztrál, azonos nevű vállalat érdekeltségébe tartozik. Ez a bánya kisebb és nincs uránja sem, így a helyi viták jelenleg elsősorban a Kvanefjeld-projekt miatt zajlanak. Mindkét cég arra számít, hogy Grönland kormánya hamarosan engedélyt ad nekik a bányászat megkezdésére, azonban a lakosság most visszakozni látszik attól, hogy támogassák a tevékenységek elindítását.

A hegyvidék fontos nyersanyagokat rejt shutterstock

Ezért fontos Grönland

A sziget jelentősége egyébként nagyjából épp tíz éve, 2010-ben értékelődött fel ennyire, amikor Kína azzal fenyegetőzött, hogy megszünteti a ritkaföldfémek Japánba történő szállítását, és szigorította a kvótákat a nemzetközi vásárlók számára is.

Grönland stratégiai értéke szorosan kapcsolódik az észak-atlanti új hajózási utakhoz, amelyek az olvadó sarki jégsapkák miatt nyíltak meg, és drámai módon lerövidítették a tengeri kereskedelem utazási idejét.

Az Egyesült Államokkal kereskedelmi csatába keveredett Kína nagyratörő álmokat szövöget az észak-atlanti hajózási utakon keresztüli kereskedelemmel kapcsolatban.

Peking jelenleg hatalmas infrastrukturális projektjét tervezi, hogy az északi-sarkvidéki hajózási utak fejlesztésével létrehozza a "sarki- selyem" utat. Ezért a kontinensnyi ország új repülőterek és bányászati létesítmények építését javasolta Grönlandon 2018-ban, de végül visszavonta ajánlatát, miután Dánia nyilvánosan kifejezte aggodalmát Kína Grönland iránti túlzott érdeklődése miatt.

Sarki fény, Nasdaq Forrás: Cultura Creative via AFP/Alex Eggermont

Grönland az amerikai fegyveres erők számára is előnyös helyen van. Az Egyesült Államoknak és Grönlandnak a második világháború óta van megállapodása az amerikai katonai eszközök elhelyezéséről a szigeten.

A Thule légibázis Amerika legészakibb légierő-bázisa.1943 óta működik és ballisztikus rakétákkal ellátott figyelmeztető és műholdas nyomkövető rendszerrel rendelkezik.

De Grönland kiemelt szerepet játszik az európai tervekben is. Az EU célja, hogy diverzifikálja nyersanyag-beszállítóit, ezért 2014-ben partnerségi megállapodás jött létre Grönland és az EU között, amelyben szorosabb kapcsolatok kiépítésére törekszenek. Ebben szerepet játszottak a terület bányászati iparába bevont nagymérvű kínai tőke miatti európai aggodalmak is, amelyeken az Egyesült Államok és Japán is osztozik.

Erősödő geopolitikai verseny

A közelmúlt egyik fontos fejleménye pedig az volt, 2019 augusztusában Donald Trump akkori amerikai elnök ajánlatot tett Dániának Grönland megvásárlására.

A hír nagy diplomáciai visszhangot váltott ki, a helyi lakosság visszautasítással fogadta a hírt, azonban a nagyfokú elnöki érdeklődés egyértelműen rámutatott arra, hogy a sziget geopolitikai jelentősége milyen hatalmas.

• Trump, Grönland iránti ajánlatának célja elsősorban a ritkaföldfém-ellátás kínai dominanciájának megfékezése volt. Az Egyesült Államok egykor a világ legnagyobb ritkaföldfém-termelője volt, viszont körülbelül 20 évvel ezelőtt Kína letaszította a trónról, jelenleg pedig kínai behozatalra szorul. Mivel a ritkaföldfémek elengedhetetlennek a fegyveripar szempontjából is, így egyértelmű, hogy

  Grönland stratégiai fontosságú az Egyesült Államok számára.

• Grönland az Egyesült Államok legészakibb katonai bázisának ad otthont, egy nagy bánya által generált bevétel, és az ezzel összefüggő erős kínai jelenlét stratégiai fenyegetést jelenthet, ráadásul Oroszország is építi a katonai bázisait az Északi-sarkvidéken.

Egy teherhajó Gröndland közelében Forrás: Shutterstock

De mi lesz a környezettel?

Az így vagy úgy, de mindenképpen ígéretes gazdasági potenciál ellenére vagy azok mellett is, rögzíteni kell, hogy Grönland egyik projektje sem lenne éppen mentes a környezeti szennyezéstől, ha megvalósulna. A két, imént említett bányaipari projekt esetében mindkét nagy cég azt tervezi, hogy a kiemelt kőzetet helyben dolgozzák fel, koncentrátumokra szétválasztva, hogy végső feldolgozásra küldjék őket.

Tanbreez bányahulladékát egy tóhoz vezetnék, amelyben ugyan nem élnek halak, de egy nagy populációjú, sarkvidéki folyót táplál.

A társaság napi mintegy 550 tonna hulladékot tervez a tóba ereszteni. A Kvanefjeld-bánya ennél sokkal több hulladékot termelne, naponta mintegy 8500 tonnát. A Greenland Minerals a kvanefjeldi bányából származó radioaktív hulladék tárolására egy 45 méteres beton gátat építene. A lakosok azonban aggódnak, hogy a szennyezett víz beszivárog a közeli folyókba, ha a gát megsérül.

Narsaq színes házai shutterstock

A grönlandi bányászati területek kevesebb mint 16 kilométerre vannak a sziget déli csücskétől, amely az UNESCO Világörökség része.

A vita lassan politikai válságot okoz az ottlakók közt. mert bár gazdaságilag előnyös lenne a bányák megnyitása, de sok grönlandi aggódik a szennyezés miatt.

Bennszülöttként sok-sok éven át harmóniában éltünk a természettel, ezeket a földeket vadászatra és halászatra használjuk."

- mondta Mariane Paviasen, a városban élő egyik ellenzéki képviselő.

Az érdekek ütközése

A Dán Királyság önálló területeként Grönland bruttó hazai terméke körülbelül évente nagyjából 3 milliárd dollár (900 milliárd forint). Mivel kormánya leginkább halászatból és a Koppenhágából érkező támogatásokból él, így szívesen fogadja a külföldi befektetéseket.

A Kvanefjeld-i projekt évente körülbelül 245 millió dollár (74 milliárd forint) bevételt jelentenének, ami az állami kiadások nagyjából 15 százaléknak felel meg.

Grönland kormányának természeti erőforrásokért felelős minisztere, nemrégiben úgy nyilatkozozott, hogy ha a grönlandiak most úgy döntenek, hogy mégsem támogatják a kvanefjeldi bányaprojektet, annak súlyos következményei lesznek.

Bolondot csinálunk a befektetőkből, és így az egész ország hitelessége forog kockán"

- mondta Vittus Qujaukitsoq.

Minden egyes grönlandi bánya fejlesztése mintegy 500 millió dollárba kerül, állítják a cégek, így a fejlesztések esetleges lefújása esetén, hatalmas befektetett eszközök forognak kockán.

Az előrejelzések szerint a ritkaföldfémek iránti kereslet 2050-ig akár tízszeresére is megnőhet. Kína jelenleg egymaga szállítja a világpiaci kínálat 98 százalékát. Az, hogy Grönland végül változtat ezeken az arányokon a közeljövőben, hamarosan kiderülhet.