A szezonálisan és munkanaphatással kiigazított indexek alapján az építőipar termelése a decemberihez mérten 7,4 százalékkal nőtt, januárban 32,8 százalékkal haladta meg a tavaly májusi mélypontot.
A megkötött új szerződések volumene 8,0 százalékkal nőtt, ezen belül az épületek építésére kötött szerződéseké 32,2 százalékkal csökkent, az egyéb építmények építésére vonatkozóké viszont 326,9 százalékkal nagyobb volt a tavaly januári, alacsony bázisnál.
Az építőipari vállalkozások január végi szerződésállományának volumene 11,5 százalékkal magasabb volt a tavaly január véginél.
Az épületek építésére vonatkozó szerződések volumene 27,0, az egyéb építményeké 2,2 százalékkal nagyobb volt, mint egy évvel korábban.
Mindhárom építőipari ágazat termelése emelkedett, az épületek építésében 21,4, az egyéb építmények építésében 15,3, a speciális szaképítésben 3,1 százalékos volt a növekedés januárban az előző év azonos hónapjához képest.
Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője szerint a várakozások és a piaci szereplők véleménye alapján az idei harmadik negyedév végére stabilan helyreállhat a korábban látott építőipari konjunktúra, de ebben szerepet játszik a járványügyi korlátozások mértéke és hossza, ami jelentős bizonytalansági faktor továbbra is.
Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágvezetője kommentárjában kifejtette:
az építőipar túl van a tavalyi hullámvölgyön, sőt, az uniós források beindulása, illetve a lakásfelújításhoz kapcsolódó állami támogatások nyomán akár ismét előtérbe kerülhetnek a kapacitásproblémák az ágazatban,
ami az árak további emelkedéséhez vezethet. Összegzése szerint idén az építőipar teljesítménye érdemben javulhat, így az ágazat ismét pozitívan járulhat hozzá a növekedéshez.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője úgy látja, hogy a járvány miatt még korai konkrét előrejelzést adni az építőipar idei teljesítményére, de a szerződésállományok alakulása alapján a szektor behozhatja múlt évi hátrányát, és van esély arra is, hogy többletnövekedést ér el az ágazat.