Ezt kell tudni arról a mechanizmusról, ami miatt alacsonyan maradhatott a lakossági rezsi

Budapest, 2012. február 27. Gázóra méri a fogyasztást egy budapesti lakásban. MTI Fotó: Máthé Zoltán

Földgáz-árszabályozási mechanizmus biztosítja, hogy a lakosság ne legyen közvetlenül kitéve a piaci változásoknak és viszontagságoknak – tájékoztatta a Magyar Nemzetet a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter, Mager Andrea sajtóirodája a rezsicsökkentést érintő, fel-felbukkanó kritikákkal kapcsolatban. Kiemelték egyúttal, hogy a hazai árszabályozás az elmúlt években kiemelkedően teljesített a rezsiköltségek stabilan és kiszámíthatóan alacsony, megfizethető szinten tartásával.

Időről időre felmerülő kritika a rezsicsökkentés intézményével szemben, hogy rugalmatlan, és nem követi a világpiaci árakat. A lakossági rezsiárakat 2013 és 2014 során három lépésben mérsékelte a kormány: az áram, a földgáz, a távhő és a víziközmű-szolgáltatások összességében 25 százalékkal váltak olcsóbbá. A tarifák – ellenállva az inflációnak, béremelkedéseknek és más piaci folyamatoknak – azóta sem változtak.

Az egyetemes földgáz szolgáltatási szegmensben a szabályozási háttér lehetővé teszi, hogy amikor a nemzetközi tőzsdei árjegyzések alacsonyak – a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) felügyelete mellett – a gázbeszerzési költséget akár több évre előre rögzíteni lehessen

– írta a Magyar Nemzet megkeresésére válaszként a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter sajtóirodája. E gyakorlat eredményként a földgáz-rezsicsökkentések mellett is elhatárolt összegű tartalék képződött az egyetemes szolgáltatásban, ez az úgynevezett szabályozási számlamechanizmus.

Ennek a jelentőségét az adja, hogy amikor a piaci árak magasabbak, a tartalék felhasználása révén elérhető, hogy ne érvényesüljön az áremelkedés a lakossági számláknál.

Ugyanakkor alacsonyabb piaci ár esetén lehetőség volt arra, hogy a szabályozási számlán a tartalék növekedjen. A mechanizmus biztosítja, hogy a lakossági szektor ne legyen közvetlenül kitéve a piaci változásoknak és viszontagságoknak.

Gázóra méri a fogyasztást egy budapesti lakásban Forrás: MTI/Máthé Zoltán

A fentiekből következik, hogy a földgáz-árszabályozási mechanizmus alapján kialakuló tételek értéke folyamatosan változik, azokat az Magyar Villamos Művek Zrt. (MVM) lakossági földgázellátásban érintett nagy- és kiskereskedelmi vállalatai a nyilvános beszámolóikban elkülönítetten szerepeltetik.

A számviteli beszámolóban kimutatott összegek nem valós, realizált megtakarítások, hanem pillanatnyi számviteli elszámolási egyenlegek, melyek mögött hosszú távú és jelentős értékű szerződéses kötelezettségek állnak.

Emiatt pedig nem igaz az az állítás, hogy a magyar állam vagy a tulajdonában lévő MVM-csoport keresne ezen az árkülönbözeten, hiszen ez nem növeli a társaság eredményét.

A különbözet és az elkülönített számviteli kezelésmód teszi lehetővé a fogyasztói árak stabilan alacsony szinten tartását, az árnövekedést okozó piaci hatások kiküszöbölését, valamint azt, hogy a 2018-ban végrehajtott téli rezsicsökkentéssel, illetve a 2019-ben kiutalt rezsiutalványokkal lehetett tovább mérsékelni a háztartások rezsiköltségeit.

A sajtóosztály kiemelte, hogy

a hazai árszabályozás az elmúlt években kiemelkedően teljesített a rezsiköltségek stabilan és kiszámíthatóan alacsony, megfizethető szinten tartásával.

Egyúttal felidézték a MEKH honlapján havonta frissített, nemzetközi, független, külföldi szakértők által készített ár-összehasonlítást, amely alapján a hazai lakossági földgázár a legalacsonyabb a vizsgált országok (Európai Unió és Szerbia) körében, míg a villamos energia esetében az unió legalacsonyabb árszintjéről beszélhetünk.