Február közepén sarkvidéki hideg levegő söpört végig az USA középső részén, igencsak feladva a leckét a melegebb telekhez szokott államoknak. A hideg és a havazás mellett Dallasban mínusz 10 Celsius fok volt, az évszaknak általában megfelelő plusz 15 Celsius fok helyett. A déli állam házainak szigetelése pedig nem felel meg a sarkvidéki hideg kihívásainak, így a lakóknak a szokásosnál jobban kellett volna fűteniük. Azonban erre nem volt lehetőségük, mivel nem csak a háztartások, de az energiaszolgáltatók sem voltak rendesen felkészülve az extrémnek számító körülményekre, és a vállalatok infrastruktúrája sem bírta a terhelést. Így a lakosok hiába akartak fűteni, akár árammal akár földgázzal, egész egyszerűen nem tudták megtenni. A szokatlan hidegben mintegy 2,7 millió háztartás maradt áram nélkül.
A Texasban jelentkező probléma azonban csak a jéghegy csúcsa, mely kapcsán felszínre került az egész országot érintő elavult elektromos hálózat korszerűsítésének lehetősége. Leonard Hyman energiagazdálkodási szakközgazdász szerint a mostani katasztrófa jó ürügyet szolgáltatna az USA teljes elektromos hálózatának felújítására.
A texasi elektromos hálózat független a szövetségi hálózattól. Így önállóan szabályozhatják, hogy mire használják fel a megtermelt áramot. Ráadásul az államban működő szolgáltatókra más, gyakran kevésbé szigorú biztonsági előírások vonatkoznak, mint az ország többi államában működőre. A fogyasztók pedig szabadon választhatják meg a szolgáltatójukat, ezek pedig sok esetben a nagykereskedelmi árakhoz képest szabják meg díjaikat. Ennek köszönhető az, hogy a februári kereslet megugrásával az egekbe szöktek az elektromos áram díjai.
A szolgáltatás ára a szokásos ötszázszorosára emelkedett, 9000 dollárra, azaz mintegy 2,7 millió forintra megawattóránként.
Így sok lakossági energiafogyasztó több ezer dolláros villamosenergia-számlát kapott a hideghullám eleje óta tartó, csupán néhány napos időszakra. Végül az amerikai állam közműfelügyelete ideiglenesen megtiltotta az energiaszolgáltatóknak, hogy energiaszámlát küldjenek ki a háztartásoknak, vagy hogy díjtartozás miatt kikapcsolják az energiaellátásukat.
Az eredmény az ERCOT, a texasi hálózatüzemeltető adatai szerint
így is mintegy 2,46 milliárd dollárnyi kifizetetlen számla.
A több oldali fizetésképtelenség miatt Texas legnagyobb és legrégebbi villamosenergia-szolgáltatója március elején csődvédelmet kért. Az pedig egy újabb, márciusi adalék az egyszerűnek nem nevezhető problémához, hogy egy elemzés szerint ugyanakkor az ERCOT mintegy 16 milliárd dollár értékben végzett félreárazást ebben a kritikus időszakban, vagyis a vonatkozó előírásoknak való nem megfelelés ennyi többletköltséget okozott partnerei oldalán.
Az elektromos hálózat bizonyos értelemben olyan, mint egy autó. Folyamatosan karban kell tartani, költeni kell rá, hogy a teljesítménye megbízható legyen. Azonban, ha elmaradnak a folyamatos kisebb összegű karbantartási munkák, akkor egy összegben nagyon sokat ráfordítani ahhoz, hogy továbbra is működőképes legyen.
Ez történt a texasi elektromos hálózattal is. Ez a harmadik alkalom, hogy csődöt mond a szolgáltatás, mivel sok évig nem költöttek rá. Azonban most már roppant időszerű a karbantartás, hacsak az államban nem akarják, hogy az idei problémák később megismétlődjenek.
Azonban napjainkban nem elegendő már csupán a hálózat felújításáról beszélni, nagyon fontos a kapcsolódó szén-dioxid kibocsátás csökkentése, esetlegesen a teljes hálózat karbonsemlegessé tétele.
Pontosan úgy, ahogyan az autógyártók is áttérnek a belső égésű motorok használatáról a tisztább, elektromos meghajtású járművek gyártására. Arról nem is beszélve, hogy ezen járművek is meglehetősen nagy áramfelhasználást fognak generálni az USA minden pontján.
Így végső soron a dekarbonizált elektromos árammal lehetne ellátni a közlekedést, mely így
40 százalékkal csökkentené a szén-dioxid kibocsátást.
Ahhoz, hogy az ország elektromosáram-termelése megközelítse a nulla kibocsátást 2040-re, évente körülbelül 10 százalékkal kell mérsékelni az egy kilowattórára eső szén-dioxid kibocsátást, az előző években megfigyelhető 3 százalék helyett.
Az Egyesült Államok meglévő villamos erőműveinek dekarbonizálása és korszerűsítése 7-8 ezer milliárd dollárba kerülne. Az USA villamos erőműveinek átlagéletkora 35 év. Az áramszolgáltatók körülbelül 20 év alatt tudnák elvégezni a szükséges munkálatokat. Ez azt jelenti, hogy
évi 350-400 milliárd dollárt kellene erre a célra költeni a jelenlegi 150 milliárd dollárhoz képest, ami két évtizedes távlatban kiadja a nagyjából számolt 7 ezer milliárd dolláros ráfordítást.
Amennyiben a teljes felújítás állami támogatás nélkül valósulna meg, úgy az áramszámla emelésével lehetne fedezni. Tehát reálértéken évente 3-4 százalékos áremelkedés lenne megfigyelhető az elektromos áram díjában.
Ez a modellezés alapján, évente körülbelül 45 dollárral növelni a lakosság költségeit, ami igazán nem tekinthető óriási tehernek azért, hogy a teljes áramellátás karbonsemlegessé és modernné váljon.
Az időjárás az állam gáz- és olajiparát sem kímélte. A fagy és áramkimaradás miatt számos olajkutat és finomítót kellett leállítani, a csővezetékek nagy része pedig elfagyott. Így a gázellátásban is problémák adódtak, amit csak tetézett a megugró kereslet.
Ettől függetlenül az idei texasi tél rávilágított a foszilis tüzelőanyag fontosságára. Hiába Texas az USA 'szél fővárosa', a jeges szél a turbinák felét teljesen elfagyasztotta. A sarkvidéki hideg a szélerőművek 25 gigawattot előrő teljesítményéből nagyjából annak felét, 12 gigawattott ütött ki. Emellett hiány mutatkozik a földgázból is a megugró kereslet miatt.
Így valószínűleg valamiféle diverzifikáció, vagyis az energiaellátás a jelenleginél több lábra állítása lehet a valós megoldás
az USA, és azon belül Texas állam energiaellátására.