A ritkaföldfémek kritikus jelentőségű nyersanyagok a mai modern, technológia-alapú társadalmunkban. Többek között a mobiltelefonok, számítógépek, orvostechnikai eszközök, szélturbinák, napelemek gyártásához nélkülözhetetlen elemek, de a hadiiparban is legalább ilyen fontos szerepet töltenek be: a rakétavezérlő rendszerek, irányított bombák, tengeralattjárók építéséhez is felhasználják ezeket.
Nevükkel ellentétben a ritkaföldfémek viszonylag nagy mennyiségben fordulnak elő a földkéregben, de az ásványok ritkán találhatók meg koncentrált és gazdaságosan kitermelhető formájában. Napjainkban a fő probléma viszont az, hogy a Föld egy országa igazi monopolhelyzetben van az értékes nyersanyag kitermelése szempontjából, a többi pedig lényegében tőle függ.
Kína nem csak az ismert lelőhelyek 93 százalékát birtokolja, hanem a bányászattól, a kohászaton át, a piacig terjedő teljes ellátási láncot ellenőrzi. Ez aggodalomra ad okot a hosszú távú elérhetőség miatt, különösen azután, hogy 2019-ben az Egyesült Államokkal folytatott kereskedelmi háború során Kína azzal fenyegetőzött, hogy korlátozni fogja ezen nyersanyagok kínálatát.
Azonban a legújabb kutatások eredményei most végleg átrendezhetik a ritkaföldfémek geopolitikáját.
A tudósok kifejlesztettek egy új módszert az elhasznált elektromos eszközökben lévő ritkaföldfémek, környezetbarát vegyszerekkel való kinyerésére.
A periódusos rendszerben található lantanoidák 15 elemből álló csoportját a szkandiummal és az ittriummal kiegészítve gyűjtőnéven ritkaföldfémeknek hívjuk. Egyetlen szélturbina üzemeltetéséhez nagyjából 600 kilogramm ritkaföldfémre van szükség, amelyeket bányászattal vagy az e-hulladékok újrahasznosításával nyernek ki.
A bányászat számos hátránnyal jár. Először is költséges, és ritkán hatékony, mert a ritkaföldfémek nagyon kis mennyiségének kinyerése is nagy területek bányászatát igényli. Másodszor, a folyamatnak jelentős környezeti hatásai vannak.
A ritkaföldfém-ásványok bányászata nagy mennyiségű mérgező és radioaktív anyagot termel, ami problémákat okozhat a környezet, és az emberi egészség szempontjából.
Az e-hulladék újrahasznosításával a ritkaföldfémek viszont kinyerhetők olyan elektronikai termékekből, mint az elhasznált mobiltelefonok, laptopok és elektromos járművek akkumulátorai. Ennek azonban szintén vannak hátrányai, többek között a magas költségek, a környezeti károk, a szennyezés és az emberi biztonságot fenyegető kockázatok.
Például
elektromos jármű akkumulátorokból történő kinyerésük során szennyező anyagok, szén-dioxid és furánok kerülnek a légkörbe, miközben nagy mennyiségű erősen lúgos vagy savas, maró hatású hulladék is jelentkezik.
A kutatók kifejlesztettek egy, a galvanizáláshoz hasonló, de környezetkímélőbb módszert a ritkaföldfémek kinyerésére. Az elektrodepozíció folyamata során alacsony elektromos áram hatására a fémek a kívánt felületre rakódnak le. Egy környezetbarát összetételű, sóalapú ionos folyadék alkalmazásával a tudósoknak sikerült az egyik legkeresettebb ritkaföldfémet, a neodímiumot visszanyerni, amelyet autók, mobiltelefonok, szélturbinák, és audioeszközök gyártására használnak. Az ionos folyadékok stabilak, ami azt jelenti, hogy a kísérletben a neodímium csupán pár óra alatt visszanyerhető anélkül, hogy melléktermékek keletkeznének.
A még egyelőre tesztfázisban lévő
rendkívül ígéretes módszerrel elkerülhető lenne a ritkaföldfémek bányászatának szükségessége, és minimalizálható lenne a mérgező és káros hulladék keletkezése.
A felfedezés hatalmas áttörést jelentene egyrészt a növekvő globális igény - Kínától független-, kielégítésére, másrészt megoldódna az egyre nagyobb gondokat okozó e-hulladék újrahasznosítása is.