Magyar szabadalom született önvezető járművek vészhelyzeti irányítására

A BME egyik közelmúltban nyilvánosságra hozott eredménye egy műegyetemi kutatók által szabadalmaztatott, autonóm járművekben alkalmazható, zárt hurkú automatikus mozgásszabályozó rendszer.

A BME több éve kutatja a járművek autonóm irányításának lehetséges módjait az ún. stabilitási határon túl, amikor a vezetőnek már nincs ráhatása a jármű irányítására, az autó instabillá válik, csikorog, driftel.

A most szabadalmaztatott berendezéssel együtt egy olyan algoritmust dolgoztak ki a szakemberek, amely a tapadási határon túl is kontrolláltan tudja irányítani a járművet,

azaz még az ESP vagy ABS járműdinamikai szabályozó rendszerrel rendelkező járműveknél is nagyobb hatékonysággal irányítja vészhelyzetben a tapadási határt átlépő autót.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen olyan élenjáró kutatásokat folytatunk, amelyek eredményei az autonóm járműfejlesztés leginnovatívabb technológiai vívmányaival is felveszik a versenyt. Ennek egyik bizonyítéka, hogy a közelmúltban kutatóink szabadalmaztattak egy autonóm járműirányításra épülő mozgásszabályozó rendszert, amellyel baleseteket lehet elkerülni"

– árulta el Szalay Zsolt, a BME Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar (KJK) Gépjárműtechnológia Tanszékének tanszékvezető egyetemi docense.

A szabadalmi eljárás során az autóiparban jelentős potenciált képviselő Ford és Toyota márkák legfrissebb találmányaival vetették össze a műegyetemi kutatók berendezését.

Tudomásuk szerint

a világon mindössze három egyetem alkotott meg vészhelyzetben vezető nélküli manőverezésre alkalmas járművet: a Standford University, a Massachusetts Institute of Technology (MIT) és a BME.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen már az alapképzésben is kínál járműfejlesztésre specializálódó szakokat, az itt megszerzett tudás mester és posztgraduális szinteken mélyíthető. A járműfejlesztési kapacitások, források és az ezen területen felhalmozódott tudás összehangolásának egyik színtere lehet a jelentős kormányzati támogatással létrejött Autonóm Rendszerek Nemzeti Laboratóriuma.

"Az önvezető autók olyan technológiai újításokkal kecsegtetnek, amelyek kétségtelenül globális szinten forradalmasíthatják a közlekedést. Szemtanúi és részesei vagyunk egy olyan járműipari forradalomnak, amelynek kézzel fogható eredményeire ugyan még várni kell, ám néhány éven belül megjelenhetnek a közutakon azok a járművek, amelyek emberi beavatkozás nélküli manőverezésre képesek" - tette hozzá Szalay Zsolt.

Önvezető autó Forrás: Volvo

2019-ben hozzávetőlegesen 54,23 milliárd dollárra becsülték a globális autonóm járműpiac mértékét, ám 2026-ra már több mint 550 milliárd dolláros növekedést prognosztizálnak a nemzetközi trendek.

Az önvezető autók fejlesztésekor bevetett, gyors tempóban fejlődő technológiák között vannak a mesterséges intelligencián (MI) alapuló szoftverek, a fényérzékelést és távolságmérést mérő LiDAR-ok, radarérzékelési technológiák a járművek körüli tér 3D-s érzékeléséhez, valamint a járműirányításhoz, navigáláshoz és vezetéshez is alkalmazott szenzorok. A smart city és IoT technológiák globális fejlődése szintén kedvez az autonóm járművek iránti igények növekedésének. E témák kutatásának ad új lendületet a BME részvételével működő Autonóm Rendszerek Nemzeti Laboratórium, amelynek önálló vagy közös műhelymunkáiban az egyetem 5 kara is részt vesz - írja a BME Origóhoz eljuttatott közleményében.