Corvin, Úttörő, Skála - Hol vásároltak régen az emberek?

Blaha Lujza tér, Corvin Áruház. ÉV 1971

Napjaink bevásárlóközpontjainak választékát látva ma már nehéz elképzelni, hogy nem is olyan régen még messze nem volt ekkora árudömping az áruházakban Magyarországon. Az 1990-es évek közepén jelentek meg az első modern üzlet- és szolgáltatóközpontok - plázák - Budapesten, majd megkezdték térhódításukat a vidéki nagyvárosokban is, ezzel hihetetlen konkurenciát támasztva az előző évtizedeket uraló áruházaknak. Régi felvételek segítségével fotógalériánkban is bemutatjuk, milyen volt ezekben a retró plázákban vásárolni.

A kommunista évtizedek emblematikus nagyáruházai jókora versenyhátrányba kerültek a 21. századi plázákkal szemben. Többet közülük ma már bérlők működtetnek, némelyik pedig hosszú ideje üresen áll.

A régi áruházak közül az óbudai Flórián téren, valamint az Örs vezér terén található Sugár továbbra is forgalmasnak mondható, míg a másik végletet a Corvin képviseli, amely már régóta üresen áll. A Fehérvári úti Skálát pedig lebontották, és a helyén az Allee Bevásárlóközpont működik.

Ha az 1990-es évek előtt valaki végigsétált a Rákóczi úton a Keleti Pályaudvartól a Ferenciek teréig (Felszabadulás tér), egymást érték a korszakban elegánsnak számító áruházak, villogó neonreklámokkal.

A képre kattintva tekintse meg galériánkat!

Az Otthont elsősorban lakberendezési tárgyakért keresték fel (a Domus előtt a legfontosabb ilyen áruház volt), az Úttörő Áruházat gyermekruhákért és -játékokért, míg a szerencsejátékon nyert tárgynyereményeket a Lottóban lehetett átvenni. A már említett Úttörő Áruház egyébként eredetileg több épületből állt, története régre nyúlik vissza. Az első itt üzemelő áruházat 1895-től az 1930-as évekig a Holzer Simon cég működtette, 1936-ban Nagykovácsy Milenkó vásárolta meg az épületet a Reáltanoda utca 8. és 10. szám alatti házakkal együtt, írja a Realista. 1945 után Metro Áruház néven szövetkezeti tulajdonba került az épületegyüttes, majd 1948-ban az Állami Áruházak lánc tagja lett. Végül 1950-ben nyílt meg újra Úttörő és Ifjúsági Áruház néven.

A korszak kiemelt nagyáruháza - a Fehérvári úti Skála Áruház megjelenéséig – a Corvin volt, de népszerűnek számított a Verseny és a Csillag Áruház is.

Bár a Corvin vagy a később nyílt Skála Metro és Budai Skála valóban viszonylagos árubőséget kínáltak VOR-öltönyökkel, NDK-turmixgépekkel, kínálatuk - ma már bizonyosan tudható - nem vehette fel a versenyt a nyugat-európai nagyvárosok áruházainak akkori kínálatával.

Érdekesség, hogy az első modern hazai áruház - persze még bőven a Kádár-diktatúra előtt - a Párisi Nagyáruház volt, amely az Andrássy úton épült 1882-ben, mint a Terézvárosi Kaszinó székhelye. Az államosítást követően először könyvraktárnak használták, de 1958-ban Divatcsarnok néven nyitották meg újra az eredeti funkció szerint. 1999-ig a Centrum Áruházak tagjaként üzemelt.

A Belvárostól távolabb, egy-egy kerület központjában is működtek áruházak, ilyen volt például az Újpesti vagy a Kispesti Áruház.

Aki szeretné visszaidézni ezt a korszakot, annak ajánlható az Állami Áruház című, 1953-ban bemutatott zenés filmvígjáték. A Gertler Viktor rendezte (részben kommunista propagandafilm) nemcsak az áruházi alkalmazottak konfliktusai elevenedtek meg, hanem a polgári, tőkés és a szocialista kiskereskedelmi szabályozás sajátosságai is egymásnak feszültek.