Az elmúlt két hét történései megmutatták, mekkora károkat okoz, ha valamilyen okból nem használható a csatorna. Kell egy másik megoldás, ami a Vörös-tenger másik öblét – inkább csatorna alakú nyúlványát – használja fel, és az izraeli Eilat kikötőjéből vasúton juttatná el az árut egy Földközi-tengeri kikötőbe.
Izrael régóta tervezi, hogy összeköti a Vörös-tengert a Földközi-tengerrel az Eilat déli kikötője és Ashdod kikötője közötti, jórészt sivatagi vasútvonal segítségével.
Az úgynevezett Red-Med Railway (A vörös és mediterrán szavak rövidítéséből álló elnevezés – a szerk.) tervét először 2012-ben hagyta jóvá az izraeli kormány, finanszírozás híján azonban nem valósult meg.
Michael Oren, az Egyesült Államok korábbi izraeli nagykövete azt nyilatkozta az Algemeiner.com kérdésére, hogy a Szuezi-csatorna balesete ismét felhívta a figyelmet az Ashdod–Eilat nagy sebességű teherszállító vasúti korridor kiépítésének az időszerűségére, amely Izraelen keresztül köti össze Nyugatot Kelettel. Oren úgy véli, hogy egy ilyen alternatív útvonal azt jelentené, hogy nincs több elakadt teherszállító, nincs több közlekedési dugó vagy késés a nemzetközi kereskedelemben.
Korábban Izrael azt javasolta Kínának, hogy fektessen be a több mint háromszáz kilométer hosszú Red-Med teherszállító vasútvonal építésébe.
A projekt fő nehézsége a befektetés mérete, amelyet becslések 10-12 milliárd dollárra tesznek, és ami túl nagy falat Izrael államnak.
Más megfontolások is szólnak a vasúti alternatíva ellen. A szerelvények kapacitása nagyságrendekkel kisebb az óceánjáró hajókéhoz képest. Igaz, hogy a vasúti infrastruktúra jól terhelhető, azaz rövid időközönként lehet újabb és újabb szerelvényt indítani, a feladat az, hogy a végpontokon legyen elég logisztikai kapacitás.
Ha megépítik ezt a vasutat, akkor a Vörös-tenger 13,4 kilométer hosszú izraeli partját lefoglalják egy olyan kikötőnek, amelyet csak ritkán, vészhelyzetben használnak, ráadásul a vasúti infrastruktúra ellehetetleníti a belföldi és külföldi turizmust.
Eközben a szuezi válság más országokat – köztük Iránt, Törökországot és Egyiptomot is – új kereskedelmi útvonalak kidolgozására serkenti.