Fidel Castro, Fulgencio Batista rezsimjének megdöntése után 1959-től volt az állam vezetője 2008-as lemondásáig, amikor öccsének, Raúl Castrónak adta át a hatalmat. A most megválasztott 60 éves Miguel Díaz-Canel már a kubai forradalom után született. A hírek szerint imádja a Beatlest, tabletet használ, és a stílusa szemmel láthatóan modernebb mint a Castro-fivéreké. Így sokan számítanak rá, hogy a szocialista eszmék némileg háttérbe szorulnak majd az országban, és megtörténik a régóta várt nyugati nyitás.
Azonban korántsem biztos, hogy a nemzedékváltás az ideológiában is megújulást hoz.
Ezt mutatja az is, hogy Raúl Castró lemondásakor úgy nyilatkozott, hogy elégedetten adja át a vezetést az új generációnak, amely már több évtizedes gyakorlatot szerzett a pártban, és amely "tele van szenvedéllyel és antiimperialista szellemmel".
A nyitást az sem könnyíti meg, hogy a Castro-dinasztia két tagja még hatalmon maradt.
Raul Castro fia, Alejandro és veje, Luis Alberto Rodriguez Lopez-Callejas, továbbra is ellenőrzik a kulcsfontosságú kormányzati intézményeket.
Helyük a politikai színtéren erősen megkérdőjelezi azt az elképzelést, hogy a Castro család valóban elszakadt a sziget uralmától. Alejandro felügyeli Kuba katonai és polgári hírszerző szolgálatait, Lopez-Callejas pedig a GAESA-t irányító hadsereg tábornoka. Ez utóbbi, vagyis a Grupo de Administracion Empresorial SA,
egy katonai vezetésű konglomerátum, amely Kuba gazdaságának legalább a felét irányítja.
Több mint 1000 állami érdekeltségű szervezetet vezet, köztük szállodákat, külföldi átutalásokat is bonyolító pénzváltókat, bankokat, import cégeket, műholdas TV-szolgáltatásokat, telekommunikációs vállalatokat, valamint egy új kikötőt Havannától keletre. Ezenfelül a főváros turisztikai negyedében található bárok és éttermek egy része is a GAESA-hoz tartozik. Így azok a turisták, akik egy hűsítő Cuba Libre-t szürcsölnek el Havanna óvárosának valamelyik bárjában, nagy valószínűséggel a GAESA-nak fizetik a számlát.
De hogy hova kerül a pénz? Erre a kérdésre nem egyszerű válaszolni. Mivel a GAESA katonai vállalkozás,
a pénzügyei államtitkok.
A befolyásos pozícióik tehát úgy tűnik, hogy még jó darabig garantálják a Castro család gazdasági- és társadalmi helyzetét a szigetországban.
Fidel Castro haláláig a kubai magánszektor nem létező fogalomnak számított, 2008 óta viszont testvére, Raul irányítása alatt fontos változások indultak el az országban. Ennek ellenére a kubai gazdaság továbbra is gyengén teljesít, az emberek többsége pedig viszonylagos szegénységben él.
A Castro dinasztia életstílusával azonban korántsem a szocialista egyenlőség mintaképe. A Forbes magazin 2010-ben 900 millió dollárra (270 milliárd forint) becsülte Fidel Castro nettó vagyonát, ehhez képes az öccse, a maga 150 millió dollárjával (45 milliárd forint) viszonylag szegénynek számít. De a közösségi média éles szemei elől az örökösöknek is nehéz elbújni: egyre-másra bukkannak fel a fotók Raul és Fidel unokáinak hajókázásairól a Földközi-tengeren, párizsi kiruccanásaikról, vagy a pezsgőmámoros éjszakákról a havannai clubok VIP-szekcióiban. Így hát nem csoda, hogy a családtagok nehezen engedik el az "imperialista" életvitelt és a "mézesbödönhöz" közeli pozíciókat.
Nézze meg galériánkat régi és új kubai életképekről!
Persze alapvetően nyitott kérdés az, hogy mindebben lehet-e változás a jövőben. Donald Trump elnöksége alatt az amerikai adminisztráció megtiltotta az USA vállalatainak, hogy a GAESA-val üzleteljenek, az viszont nem ismert, a mostani washingtoni adminisztráció hogyan áll majd Kubához, és ennek kapcsán a Castro családot érintő kérdésekhez.