A kelet-közép-európai országok közül Szlovákia, Magyarország, Csehország és Románia GDP-jének jelentős százaléka köthető az autóiparhoz. A rendszerváltást követően itthon már az 1990-es évek elején megjelentek a nagy autógyárak (Opel, Suzuki, Audi) és a hozzájuk kapcsolódó beszállítói hálózatok, de az utóbbi évtized felélénkülő ipari beruházásainak is fontos szereplői ezek a cégek (Mercedes, BMW).
Germán Géza, az Óbuda Group tervezési területének ügyvezetője elmondta:
Egy autógyár magyarországi megjelenése bár önmagában is jelentős fegyvertény, de a gyárakhoz kapcsolódó beszállítói hálózat beruházásai legalább akkora lökést adnak az ország gazdaságának."
Az EU-ban szigorodó károsanyag-kibocsátási előírások jelentős hatással vannak az autóiparra is. A gyártók az elmúlt években új technológiák irányába fordultak, rohamosan nő a részben vagy teljesen elektromos autók piaca, ugyanakkor nem rendelkeznek akkumulátorgyártó kapacitással. Ez utóbbi piacot uralják tradicionálisan az ázsiai vállalatok.
A világ öt legnagyobb gyártója távol-keleti, ráadásul – reagálva a piaci környezet változásaira – többszörösére tervezik emelni gyártási kapacitásaikat 2025-ig.
Magyarországon az 1990-es évek második felében a távol-keleti országok közül elsőként Japán jelent meg. Őket követték a 2000-es évek közepétől a dél-koreai ipari beruházások majd ez elmúlt években lassan felzárkózó kínaiak. 2020-ban – a volument tekintve – már Kína volt a legnagyobb külföldi beruházó Magyarországon (több, mint 5 milliárd dollár beruházási értékkel), de az akkumulátor-gyártáshoz kapcsolódó iparág vezetői továbbra is a hagyományosan erős dél-koreai cégek.
Germán Géza elmondta, hogy a korábbi gyakorlattal szemben, amikor egy-egy projekt előkészítése hosszú évekig tartott, ma már a cégek minél gyorsabban szeretnék elindítani az új gyártósorokat. Ennek köszönhetően jelentősen felértékelődtek a jól előkészített – akár közművekkel, útkapcsolattal is rendelkező – fejlesztési területek, ahol a beruházások szinte azonnal megkezdhetőek és optimalizálható az átfutási idő.
Kiemelte, hogy Magyarország ebből a szempontból jól áll, ami jelentős versenyelőnyt jelent a környékbeli országokhoz képest. Ezek a cégek jellemzően nagy felkészültséget igénylő, magas műszaki színvonalú és hozzáadott értékű beruházásokat valósítanak meg, ez pedig komoly mérnöki tudást igényel. Germán Géza hozzátette: "Szerencsére ebben a tekintetben is felvesszük a versenyt, nagyon sok tapasztalt és szakmailag felkészült mérnökkel rendelkezünk".