Egy egyszerű, de fontos lépés a boldog nyugdíjas évekért

Mára nyilvánvalóvá vált, hogy idős éveinkre szükségünk lesz öngondoskodásra is, hiszen az állami nyugdíjak nem biztosítják majd a megfelelő életszínvonalat. Jól példázza ezt, hogy 2020-ban 268 ezer forint volt a nettó átlagkereset, míg az átlagnyugdíj 142 ezer forintot tett ki. A nyugdíjba vonulás tehát már napjainkban is egyértelműen bevétel- és életszínvonal-csökkenéssel jár, és a jövőben ez csak fokozódni fog. Ha azonban ezt időben felismerjük, az állam mégis a segítségünkre siet: nézzük meg, hogyan.

Forrás: pixabay

A nyugdíjasok fele 2020-ban kevesebb, mint 130 ezer forintos havi összegből élt Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint. A lakosság elöregedése, a növekvő várható élettartam, a születésszám csökkenése és az elvándorlás mind olyan tényezők, amelyek hatására egyértelművé vált: egyre többen lesznek kénytelenek egyre kevesebb pénzből megélni.

Nem csoda tehát, hogy a lakosság nagy része az anyagi problémákkal azonosítja a nyugdíjas éveket. Sokan például biztosra veszik, hogy nyugdíjasként nem engedhetnek majd meg maguknak egy wellness hétvégét vagy egy hosszabb balatoni nyaralást, egy külföldi utazásról pedig álmodni sem mernek.

Pedig nem feltétlenül kell élmények nélkül, hónapról hónapra élve eltöltenünk időskorunkat. Csak annyi kell ehhez, hogy ne kizárólag az állami nyugdíjunktól tegyük függővé a jövőnket.

A nyugalom kulcsa

Nem kérdés tehát, hogy muszáj időben felismernünk az öngondoskodás szükségességét, és valamilyen módon félre kell tennünk időskorunkra. Pénzügyi szakértőink arról számoltak be, hogy az ügyfelek egy részében ez már realizálódott, ezért keresik a baljós jövőképből kivezető utat.

A jó hír, hogy van “gyógyír” a betegeskedő állami nyugdíjrendszerre. A megoldás egy részét egyébként épp az állam adja, mégpedig azzal, hogy előtakarékosságra ösztönöz minket.

Nyugdíjcélú megtakarításunkat ugyanis 20 százalékos adóvisszatérítéssel jutalmazza, amely jelentősen megnöveli jövőbeli vagyonunk mértékét. De ne szaladjunk ennyire előre, először is nézzünk meg, milyen lehetőségeink vannak, ha nyugdíjunkra gyűjtenénk.

Forrás: pixabay

Sok kicsi sokra megy

A gyűjtögetésre sokféle megoldás létezik. A magyar lakosság körében népszerű megoldás például, hogy befektetési céllal vásárolnak ingatlant, amit aztán bérbe adnak. Mások pedig inkább a különböző értékpapírokkal való kereskedésbe vágnak bele. E két tevékenység között sok különbség van, egy dolog azonban közös bennük: sok időt és energiát, valamint folyamatos menedzselést igényelnek.

Ha az ember dolgozik, gyerekeket nevel általában nincs ideje arra, hogy a nyugdíjcélú megtakarításokkal foglalkozzon. Éppen ezért az előtakarékossághoz is olyan lehetőséget keres, ami nem veszi el az idejét, hanem magától, szinte automatizáltan működik.

Alapvetően három államilag elismert és támogatott nyugdíjcélú megtakarítási mód közül lehet választani. A Nyugdíj Előtakarékossági Számla (NYESZ) igen időigényes, és kizárólag a tőzsdei jártassággal rendelkezőknek ajánlható jó szívvel.

Létezik ugyanakkor a fenti feltételeknek megfelelő két megoldás: az Önkéntes Nyugdíjpénztár (ÖNYP) és a nyugdíjbiztosítás. Az ÖNYP előnye, hogy alacsony havi részlettel indítható, ám hozama függ a hazai gazdaság alakulásától, és elsősorban azoknak ajánlott, akik már közel állnak a nyugdíjkorhatárhoz. A nyugdíjbiztosítás jelenleg a legnépszerűbb nyugdíjcélú előtakarékossági forma, ami magas átlaghozamokkal jár, és rugalmas konstrukció, ám épp a bonyolultsága miatt érdemes szakember segítségét kérni a kiválasztásakor. A nyugdíjbiztosításról már egy korábbi cikkünkben részletesen írtunk.

Adóvisszatérítés és a hógolyó-effektus

A fenti lehetőségek esetén tehát segítségünkre siet az állam is. Amennyiben kifejezetten nyugdíj célra szánt megoldások közül választunk, úgy az éves befizetéseink 20 százalékát, de legfeljebb 100-150 ezer forintot visszaigényelhetünk adókedvezményként. Ha tehát havi 20 ezer forintot fordítunk az anyagilag független nyugdíjas élet megteremtésére, akkor évi 48 ezer forint plusz ütheti a markunkat.

Az adott összeget tehát visszakapjuk a már befizetett adónkból. Fontos azonban kiemelni, hogy ezt nem költőpénzként kapjuk az államtól, hanem a megtakarítási számlánkon írják jóvá, onnantól kezdve pedig az is kamatozik.

Ha pedig elsőre nem tűnik olyan értékesnek az évi 48 ezer forintnyi támogatás, akkor érdemes közelebbről is megvizsgálni ennek hatását: minden befizetett összegre érvényesül a hógolyó-effektus. Ezt úgy kell elképzelnünk, mint egy hógolyót, amely elindul lefelé egy domboldalon. Ahogy gurul lefelé, egyre több hó tapad rá, amelytől nagyobb és nehezebb lesz, ezáltal pedig még gyorsabban és még messzebbre tud elgurulni, folyamatosan gyarapodva. Ugyanez történik a pénzünkkel is - ez a kamatos kamat elve. (Bár az fontos különbség, hogy a hozamok mértékét, a kockázati szintet minden esetben mi szabályozzuk a kiválasztott kockázati szinttel. Vagyis a kamatos kamat elv nem azt jelenti, hogy az idő előrehaladtával biztos, hogy magasabb és egyben kockázatosabb hozamokat érünk el.)

A kamatok és az állami támogatás tehát nagyon sokat tesz hozzá ahhoz, hogy szépen csengő vagyonnal indulhassunk neki a nyugdíjas éveinknek - hogy pontosan mennyit, az az alábbi példánkban mutatjuk be.

Mennyi pénzt tudunk így összegyűjteni?

Ha 30 évesen elkezdünk félretenni havi 20 ezer forintot, azt azonban nem fektetjük be, csak otthon rakosgatjuk egy cipősdobozba, akkor a jelenlegi nyugdíjkorhatár eléréséig 8,4 millió forintot tudunk összegyűjteni.

Ha ehelyett inkább egy szabad felhasználású, például biztosítói megtakarítás mellett tesszük le a voksunkat, akkor reális hozamok elérésével 17 millió forinttal lesz nagyobb a vagyonunk nyugdíjas korunkra.

Ha pedig egy államilag támogatott nyugdíj előtakarékossági formát választunk, az állami támogatást is igénybe vehetjük évente. Ez csaknem 1,7 millió, ennek hozamai pedig 3,4 millió forintot érnek pluszban. Mindezt összeadva tehát egy nagyjából 30,6 milliós vagyont pakolhatunk össze 35 év alatt, amely segítségével - 15 éves járadékként kérve - havi 219 ezer forinttal egészíthetjük ki az állami nyugdíjunkat.

Az időben elkezdett és jól megválasztott megtakarítás fontossága tehát szemmel látható, ahogy az is, hogy a végösszeg leginkább attól függ, hogy az aktív éveinkben mennyit szánunk a jövőbeli anyagi biztonság megteremtésére. Mindezt pedig úgy tehetjük meg, hogy jó nevű, nagy tapasztalattal rendelkező befektetési szakemberek kezelik a pénzünket, a lehető legkisebb kockázatot vállalva.

Aki szeretne még többet tudni a nyugdíjcelú előtakarékosságban rejlő lehetőségekről, ebben a szakértői útmutatóban tájékozódhat a részletekről.