2013-ban addig nem látott árhullám vonult le a Dunán és ez extrém mértékű szúnyoginváziót eredményezett. Az állam úgy döntött, hogy az árvízi védekezés mellett az árvíz miatti szúnyogártalom elleni védekezést is a katasztrófavédelem feladatai közé utalja. Azóta minden évben a katasztrófavédelem irányítja a szúnyogok elleni központi védekezést. Az egységes védekezés így költséghatékonyabb, hiszen nagy dózisban kedvezményes áron beszerezhetők a védekezéshez szükséges eszközök, illetve a védekezés is összehangolt.
A központi szúnyoggyérítési program azokra a területekre terjed ki, ahol a szúnyoginvázió a legnagyobb méreteket ölti.
Természetesen a központi szúnyoggyérítés mellett minden önkormányzatnak lehetősége van saját költségvetése terhére szúnyoggyérítést végeztetni a településen - írja a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság honlapján.
Az országos szúnyoggyérítési program idén április 22-én indult; azóta folyamatos volt a lárvák elleni biológiai védekezés. Ugyanakkor az elmúlt hetekben lehullott jelentős mennyiségű csapadék miatt számos ideiglenes tenyészőhely alakult ki, amelyekben a meleg időjárás hatására a lárvákból rövid idő alatt kifejlődtek a szúnyogok.
A kifejlett szúnyogok gyérítésére szolgáló készítményt földi úton, platós terepjáróra vagy kisteherautóra szerelt berendezésekkel juttatják ki, elsősorban a települések lakott belterületén - írták.
A szúnyogok gyérítésének kétféle alapvető módszere közül az egyik a melegködképzés, ekkor az apró cseppekre bontott irtószer terjedését hő hozzáadása is segíti. Ez a technológia elsősorban növényzettel erősebben borított környezetben előnyös, de a létrejövő köd rövid időre korlátozza a látási viszonyokat, ezért forgalmas helyeken kevésbé használatos.
A másik lehetőség az ULV eljárás, ami szintén apró cseppekben juttatja ki az irtószert, de hő hozzáadása nélkül.
A permetfelhő (hidegködös eljárás) csak kis mértékben észlelhető - írják -, a közlekedést nem zavarja, ezért forgalmasabb, városias területeken elsődlegesen ezt az eljárást alkalmazzák. Az ULV eljárás során szintén apró cseppekben juttatják ki az irtószert, de hő hozzáadása nélkül. A permetfelhő csak kismértékben észlelhető, a közlekedést nem zavarja, ezért forgalmasabb, városias területeken elsősorban ezzel az eljárással találkozhatunk, mégpedig napnyugta után. Az eljárás más rovarokra, illetve melegvérű élőlényekre - emberekre, állatokra - nem veszélyes.
Idén több mint 300 településen védekeznek a szúnyogok ellen a szakemberek.
Az országos program 2020–2022 közötti hároméves időtartamára összesen négymilliárd 743 millió forintot különítettek el.
Ebből az összegből évente várhatóan kilencszáz településen, egy-hat alkalommal gyérítenek, illetve ebből fizetik a szakértőket is. A program keretében légi és földi biológiai módszerrel összesen legfeljebb 30 ezer, míg földi kémiai módszerrel legfeljebb 770 ezer hektár kezelése történik meg - írják.
Nézze meg képeinket a nagykanizsai szúnyogirtásról az alábbi galériában!