Munkanaphatástól megtisztítva a termelés 59,2 százalékkal emelkedett. A szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás márciushoz képest 3,2 százalékkal csökkent.
A termelés volumene kissé meghaladta a járvány előtti, 2019. áprilisi szintet a KSH közlése szerint.
A jelentős bővüléshez a feldolgozóipar szinte minden alága hozzájárult.
A legnagyobb súlyú járműgyártás kiugróan nőtt, ami főleg az előző év áprilisi gyárleállások okozta alacsony bázisérték eredménye. A számítógép, elektronikai, optikai termék és az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása az ipari átlag alatti mértékben emelkedett - írták.
A termelés az év első négy hónapjában 13,8 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.
Az első negyedévben 4,0 százalékkal nőtt az ipari termelés.
A KSH második becslését az ipari termelésről június 14-én teszi közzé.
Az ipari termelés már októberben szinte teljesen kilábalt a járvány okozta válságól, áprilisban az áprilisi mélyponthoz képest 58,8 százalékkal nőtt az ipari termelés. 2015. évi átlaghoz viszonyítva 16,6 százalékkal bővült az ipari termelés, míg 42,6 százalékkal haladja meg a 2010. évi átlagos termelési szintet. Az első négy hónapban 13,8 százalékkal bővült az ipari termelés.
A bővüléshez a feldolgozóipar minden alága hozzájárult. A legnagyobb súlyú járműgyártás kiugróan nőtt, az előző év azonos időszakában történt átmeneti gyárleállások miatti alacsony bázisérték következtében. A számítógép, elektronikai, optikai termék és az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása az ipari átlag alatti mértékben emelkedett.
Az autógyárak termelése tavaly augusztus óta meghaladta a járvány előtti szintet, a következő hónapokban pedig kifejezetten bíztató, hogy a járműgyártás új rendelései, valamint rendelésállománya az őszi hónapoktól jelentősen emelkedett, az autógyártók pedig kifejezetten kedvező harmadik, negyedik, és robbanásszerű első negyedéves eredményekről számoltak be – és a járvány miatti bizonytalanságok mellett – rendkívül kedvezőnek látják a rövidtávú kilátásokat. Ezt támasztja alá, hogy a továbbra is a kirobbanóan magas német feldolgozóipari beszerzési menedzser index történelmi csúcsot ért el márciusban, az euró-övezeti pedig májusban.
A következő hónapokban újra növekedési pályára állhat az ipari termelés.
Egyes európai országokban a második/harmadik járványhullám ellen bevezetett újabb korlátozásokból származó „kényszermegtakarításokat" a lakosság árucikkek vásárlására költi, ami kedvező az ipar kilátásainak, amint az az egyes szektorok bizalmi indexeiben is tükröződik. Az autóipari keresletet elsősorban a távol-keleti piacok, azon belül is a kínai piac húzza érdemben. A külső keresletet a gyors oltási kampány miatt fokozatosan kinyíló amerikai gazdaság és az amerikai költségvetési élénkítések is érdemben húzni fogják. Ugyanakkor már látszik az elhalasztott kereslet megjelenése, valamint a készletek feltöltése is, így a következő hónapokban további fokozatos élénkülésre számítunk az ipari termelésben, amit új – főleg az akkumulátorgyártáshoz és autóiparhoz kapcsolódó – kapacitások várható üzembe helyezése is támogathat.
Idén bázishatások és új kapacitások üzembe helyezése miatt érdemi, 15 százalék feletti növekedés várható.
Ennek megfelelően idén az ipari termelés markánsan, akár 3 százalékpontnál nagyobb mértékben járulhat hozzá a GDP idei növekedéséhez - írja kommentárjában Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője.