A válság alatt jól vizsgázott bankrendszernek a kilábalásban is fontos szerepe lesz

A magyar bankrendszer sokkellenálló-képessége továbbra is erős. 2020 második félévében tovább javult a szektor tőkehelyzete, miközben a bankok likviditása a korábbi magas szintjéről is bővülni tudott. A bankrendszert az elhúzódó járványhelyzetben is kiegyensúlyozott finanszírozási szerkezet jellemzi. A szektor stabil helyzete mellett a bankok képesek biztosítani a vállalatok és háztartások számára a szükséges forrásokat, támogatva a gazdaság újraindítását, írja közleményében a Magyar Nemzeti Bank (MNB).

A koronavírus-járvány időszakában is jól működő hitelpiacok adták a hazai válságkezelés egyik legfontosabb támaszát. A hitelállomány bővüléséhez jelentősen hozzájárultak a jegybanki és állami hitelprogramok, valamint a széles körű fizetési moratórium. A vállalati hitelállomány 9,4 százalékkal, míg a lakossági 14,5 százalékkal nőtt 2020 során, mely értékek európai uniós összehasonlításban is magasnak számítanak. Ebben nagy szerepe volt a fizetési moratórium törlesztéseket visszafogó hatásának.

Kedvező, hogy jelenleg a beruházási hitelek iránt is élénk keresletet érzékelnek a bankok, és a hitelkínálati feltételek is jóval szűkebb körben és időtávon szigorodtak csak, mint a 2008-as válságot követő időszakban.

Várakozásunk szerint a moratórium meghosszabbításától eltekintve is fennmarad a hitelállomány bővülése az előrejelzési horizonton - jelzi közleményében a jegybank.

A Magyar Nemzeti Bank székháza Fotó: Szabó Gábor - Origo

A moratóriumban résztvevő sérülékeny adósokhoz a teljes hitelállomány 10-12 százaléka tartozik, ami kezelhető mértékű banki kockázatot jelent. A moratóriumban lévő hitelállomány aránya a vállalatok esetében jelentősen, a jogosult állomány 39 százalékára csökkent, míg a lakossági szegmensben közel változatlanul 54 százalék volt 2020 végén. Becslésünk szerint a moratóriumban való részvétel, az adós tevékenysége és pénzügyi helyzete alapján a vállalati hitelállomány közel 12 százaléka, míg a lakossági 10 százaléka tekinthető kiemelten kockázatosnak.

A hitelkockázatok bankokra és a makrogazdaságra gyakorolt hatását ugyanakkor mérsékli, hogy a vállalatok és a lakosság GDP-arányos banki eladósodottsága is alacsony, nemzetközi és korábbi válsággal való összehasonlításban is,

emellett az MNB makroprudenciális eszköztárával is támogatja, hogy az eladósodás egészséges mederben maradjon.

A hitelkockázatok emelkedése a bankok által elszámolt értékvesztés jelentős növekedésében is tükröződött. A bankrendszer nemteljesítő hitelállományának aránya 2020-ban historikus mélypontra csökkent. A nemteljesítési mutatók azonban jelenleg még nem adnak teljes képet a hitelportfólió minőségére vonatkozóan, mivel a fizetési moratórium az adósok egy részénél átmenetileg elfedi a késedelembe esés valós kockázatát. A növekvő kockázatokat jelzi ugyanakkor az IFRS 9 szerinti, a hitelkockázat növekedését jelző számviteli kategóriába sorolt (Stage 2) hitelek részarányának emelkedése, valamint az értékvesztéssel való fedezettség növekedése is. A hazai bankok 2020-ban mintegy 260 milliárd forint értékvesztést számoltak el, ami európai uniós összehasonlításban is prudens tartalékképzésnek számít.

A jövedelmezőség a kockázati költségek emelkedése miatt jelentősen romlott, de a bankrendszer tőkehelyzete tovább erősödött.

A hitelintézeti szektor adózott eredménye nem konszolidált adatok alapján 206 milliárd forint volt 2020-ban, ami éves összevetésben közel 60 százalékos csökkenést jelent. A sajáttőke-arányos jövedelmezőség ötéves mélypontra, 4,4 százalékra esett vissza. A több mint 9 hónapot moratóriumban lévő hitelek kockázati besorolásának romlásával 2021-ben tovább csökkenhet a szektor jövedelmezősége, a bankok tőkehelyzete azonban robusztus.

A tőkemegfelelést 2020 második félévében a pozitív eredmény és szabályozói enyhítések egyaránt javították, így a bankrendszer konszolidált tőkemegfelelési mutatója év végére 18,3 százalékra nőtt. A pufferkövetelmények feloldását figyelembe véve a szektor szabad tőkéje 2110 milliárd forint, és a teljes éves nyereséggel számolva minden intézmény kitettségarányos szabad tőkéje meghaladja a 4 százalékot.

Stresszteszt gyakorlatunkban a készítéskor fennálló jogszabályi kereteknek megfelelően 2021. júniusig tartó moratóriummal számoltunk - írják. A stresszteszt eredményei alapján a hazai bankrendszer szinte minden intézménye teljesítené a likviditási és tőkehelyzetre vonatkozó szabályozói előírásokat még egy vártnál jóval súlyosabb, válságforgatókönyv esetén is. A moratórium 2021 júniusát követő meghosszabbítása a becslés eredményeit még érdemben módosíthatja, ugyanakkor e hatás pontos számszerűsítése a részletszabályokat is tartalmazó jogszabályok megjelenése után lehetséges.

A 2020 márciusában bevezetett széleskörű fizetési moratóriumnak köszönhetően a magánszektor szereplői 2020-ban mintegy 1700 milliárd forint addicionális likviditáshoz jutottak,

ugyanakkor az átoltottság növekedésével és a gazdaság kilábalásával párhuzamosan a kockázatok meghaladhatják a program eddigi előnyeit. A moratórium hosszabb távú, a jelenlegihez hasonló széleskörű fenntartása esetén a fogyasztóvédelmi és a banki hitelkockázatok is emelkedhetnek, míg a bankok hitelezési kapacitásának esetleges szűkülése a járványból való kilábalás ütemét is lassíthatja. A fentiek tükrében a Magyar Nemzeti Bank a moratórium hosszabbítása során kiemelten fontosnak tartja, hogy a programban jelenleg résztvevő adósok többsége újból megkezdje hitele törlesztését, és a program hosszabbításával csak azok éljenek, akik a moratórium nyújtotta védőhálóra valóban rászorulnak.