Indulhat a bérverseny a munkaerőpiacon, egyre többet ajánlhatnak a munkáltatók

Növekvő foglalkoztatást és mérséklődő munkanélküliséget jeleznek a KSH friss májusi munkaerőpiaci adatai. Az elemzői konszenzus szerint ezek a folyamatok tartósak maradnak, és igen hamar kialakulhat az az állapot, hogy a magyar gazdaságban a munkáltatók versenyeznek a munkavállalókért, mégpedig egyre magasabb bérajánlatokkal.

A foglalkoztatáspolitikai intézkedések elérték céljukat

A magyar foglalkoztatáspolitikai intézkedések elérték céljukat - mondta Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára kedden az M1 aktuális csatornán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatait kommentálva.

Bodó Sándor kiemelte, hogy a foglalkoztatás növekedésével a munkaerőpiacon pozitív változások történnek,

a foglalkoztatási ráta jóval 70 százalék felett van, a munkaképesek 72,6 százaléka dolgozik.

A 3,9 százalékos magyar munkanélküliségi ráta csökkenő tendenciát mutat, és élenjáró mutató Európában. A munkanélküliségi mutatók a legkedvezőbben Lengyelországban, Csehországban és Magyarország alakultak, az Európai Unióban 7 százalék fölött van a ráta - tette hozzá.

Rámutatott arra is, hogy kedvező a magyar foglalkoztatás összetétele, erős a versenyszféra, a közfoglalkoztatottak száma fokozatosan csökken, 83.100-an dolgoznak közfoglalkoztatásban. Kedvező tendenciát mutat a munkaerő áramlása is, a munkavállalók rugalmasan reagálnak a helyzetekre, a magyar munkaerőpiac kezd mobil lenni.

Bodó Sándor elmondta, kezdenek magukra találni a nehéz helyzetben lévő ágazatok is, például a vendéglátás, turizmus.

Ugyanakkor egyre több cég jelzi, hogy kevés a szakképzett munkaerő, és alig találnak idénymunkást a mezőgazdaságban"

- jegyezte meg.

Kitért arra, hogy az otthoni munkavégzés egyre inkább jelen van a magyar munkaerőpiacon. A legnehezebb időszakban az otthon dolgozók aránya 16-17 százalékot tett ki, mostanában ez 9,7 százalék, ebből 3,9-4 százalék a rendszeresen, 5-6 százalék pedig az alkalmanként dolgozik otthon
- mondta.

Újra közeleg a munkaerőhiányos bérversenyes gazdaság

Már az év közepe táján visszatérhet a munkaerőhiányos gazdasági környezet, amelyben ismét a bérek emelésére kényszerülnek a cégek - ezt a következtetést vonták le a legfrissebb munkaerőpiaci adatokból a nyilatkozó piaci elemzők.

Németh Dávid, a K&H vezető elemzőjének kommentárja szerint nem meglepő, hogy májusban javult munkanélküliségi ráta a koronavírus-járvány miatti korlátozások enyhítése nyomán.

Rövid távon tovább javulhatnak a munkaerőpiaci mutatók, és a következő időszakban újból megjelenhet a munkaerőhiányos helyzet a magyar gazdaságban.

Egyrészt csökkenőben van a munkaképes korú lakosok száma. Másrészt felszínre kerültek az ellátási kockázatok, így a nagy cégeknél napirendre kerül a diverzifikáltabb ellátás, azaz közelebb hozhatják a vásárlókhoz a kiszolgálást, ez pedig a helyi munkaerőigények fokozódásával járhat - vélekedett Németh Dávid.

Hamarosan bérverseny alakulhat a munkaerőpiacon a szakképzett munkavállalókért Fotó: Csudai Sándor - Origo

Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője szerint is a harmadik hullám végével hamar magára találni látszik a munkaerőpiac.

A nyitási lehetőséggel párhuzamosan láthatóan aktív toborzásba kezdtek a vállalatok,

így a nyár végére szerinte is visszatérhet a korábbi munkaerőpiaci feszesség. A Takarékbank várakozása szerint idén 3,7 százalék körül lehet a munkanélküliség. Az iparági jelek alapján az idei év második felében újra elérkezhet a másfél évvel ezelőtt látott munkaerőhiányos és erőteljes bérnövekedéssel járó munkaerőpiaci környezet, ami a harmadik negyedévtől kezdődően a fogyasztásra és a GDP-re is pozitív hatást fejthet ki.

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője a várakozásoknak megfelelőnek ítélte a legfrissebb munkaerőpiaci adatokat.

A gazdaság újraindulásával még van tér a foglalkoztatás emelkedésére, azonban előbb-utóbb ismét egyre hangsúlyosabb lesz a munkaerőhiány.

Ez különösen a válság által leginkább érintett ágazatokban lehet számottevő, hiszen a leépített munkaerő sok esetben más ágazatokba áramlott. Egy esetleges negyedik hullám és az ehhez kapcsolódó korlátozások azonban ismét kedvezőtlen helyzetet teremthetnek a munkaerőpiacon"
- figyelmeztet a Századvég szakértője.