A világjárvány megmutatta, mennyire veszélyes a világgazdaságra a kialvatlanság

Az alvászavar kihat a nappali éberségre és a hangulatra is

A koronavírus-járvány időszakában a dolgozók és a kutatók egy új jelenséggel találkoztak. Ez a tömeges kialvatlanság vagy alváshiány, amely a folyamatos stressznek tudható be. A szakemberek azonban most már azt kimutatták, hogy ennek rendkívül komoly világgazdasági hatásai is vannak – melyek számszerűen mérhetők.

A világjárvány értelemszerűen pszichésen is megviselte az embereket. Ennek egyik hatása volt az úgynevezett „coronasomnia", vagyis a koronavírus-járvány miatti kialvatlanság vagy alváshiány.

Ha pedig a kialvatlanság tartóssá válik, annak komoly kognitív és lélektani következményei vannak - ezeknek pedig már a világgazdasági hatásai is számszerűsíthetők.

Az alváshiány és alvásmegvonás ugyanis csökkenti a dolgozók termelékenységét, és egy elemzés nemrég azt is megvizsgálta, hogy ez hogyan csapódott le eddig az egyes országokban. Az adatok szerint a legnagyobb veszteséget az Egyesült Államokban lehet elkönyvelni – legalábbis a gazdaság méretének viszonylatában.

Kialvatlan világgazdaság

Az USA-ban a kialvatlanság ugyanis évente 411 milliárd dolláros veszteséget okoz, ami a GDP 2,28 százalékának felel meg. A második helyre Japán került 138 milliárd dolláros veszteséggel (a GDP 2,92 százaléka), míg a harmadik helyre Németország került évi 60 milliárd dolláros kieséssel (a GDP 1,56 százaléka). A lista élére felkerült még az Egyesült Királyság is 50 milliárdos veszteséggel, ami a GDP 1,86 százalékának felel meg.

A legkedvezőbb helyen a listán Kanada áll, ahol évente "csak" 21,4 milliárd dollár tbukik az ország a kialvatlanság miatt – ez a GDP 1,35 százalékának felel meg.

Ráadásul az elemzés szerint már az alvásidő egy csekély változása is komoly gazdasági hatásokhoz vezethet. Ha például a napi hat óránál kevesebbet alvó dolgozók elkezdenek napi (legalább) 6-7 órát aludni, az már önmagában évi 226,4 milliárd dollárt adna hozzá az amerikai gazdasághoz a termelékenység növekedésével.

Hatalmas gazdasági kára van a globális kialvatlanságnak Forrás: Getty Images/iStockphoto/megaflopp/Megaflopp

Ez a japán gazdaságban 75,7 milliárd, a németben 34,1 milliárd, a brit gazdaság esetében 29,9 milliárd, a kanadai gazdaságban pedig 12 milliárd dollár lenne.

Emellett az elemzés kiemelte, hogy az alváshiány a dolgozók általános egészségi állapotára is kihat, ami hosszú távon egyre több kieső munkanapot jelent.

Éves alapon például az USA-ban nagyjából 1,2 millió munkanapnak megfelelő idő esik ki összesen a termelésből, kizárólag az alváshiánynak köszönhetően.

A második helyen álló Japánban ez átlagosan évi 600.000 munkanap, míg az Egyesült Királyságban és Németországban 200.000, Kanadában pedig mindössze 80.000.

Egy iparág biztosan jól jár

Van azonban a jelenségnek egy másik gazdasági aspektusa, amely viszont egy teljes iparágnak igen jelentős nyereséget hoz. Ahogy ugyanis az alváshiány világméretű jelenséggé vált, egyre nagyobbra nőtt az alvássegítő készítmények világpiaca.

Egy kutatás szerint

a szektor globális mérete 78,7 milliárd dolláros volt 2019-ben, és a várakozások szerint 2020 és 2030 között az iparág 7,1 százalékos éves növekedést produkálhat.

Regionális összevetésben az ázsiai csendes-óceáni térség produkálhatja ezen a téren a legnagyobb ütemű növekedést, köszönhetően részben az altatók magas fogyasztási rátájának, illetve az alacsony előállítási költségeknek.

Az sem mellékes, hogy az ENSZ adatai szerint ez a térség adta 2019-ben a világ teljes idős populációjának 37 százalékát, és várhatóan az ázsiai régió tartósan globális éllovas lesz az idős lakosok számában 2050-ig. Ez a trend pedig szintén fokozza a térség fogyasztásának növekedését az alvássegítő termékek terén.

Egyre nagyobb üzlet az alvássegítő készítmények árusítása Forrás: Phanie/GARO/PHANIE/Garo

Piaci szempontból azonban érdemes megjegyezni, hogy komoly regionális eltérések vannak az egyes készítménytípusok iránti kereslet esetében is. Például a WHO kiemelte, az afrikai lakosság 80 százaléka használ valamilyen természetes alvássegítő készítményt. A Journal of Pharmacy and Pharmaceutical Sciences folyóirat pedig még 2019-ben készített egy vonatkozó kutatást, és arra jutott, hogy

a megkérdezettek 71 százaléka használ valamilyen természetes gyógyhatású készítményt, amely segíti a megfelelő alvást.

Vagyis sokan inkább a természetes készítményekre szavaznak a mesterséges termékek helyett.

Összességében tehát az látható, hogy bár az alvássegítő készítmények globális piaca jelentős növekedés előtt áll, ez a trend a világgazdaság egésze szempontjából mégsem kedvező. Mindent összevetve ugyanis a nem elegendő alvás hatalmas kieséseket eredményez, amire a munkaerőpiacnak is sokkal nagyobb figyelmet kell majd fordítania.