A cápák és rájafélék húsának, valamint a cápauszony kereskedelmi forgalmának összértéke a 2012–2019 közötti időszakban meghaladta a 4,1 milliárd dollárt (mintegy 1247 milliárd forint). Habár az uszonyok drágábbak mint a hús, azonban a cápa- és rájahús globális kereskedelme (791 milliárd forint) még így is jócskán meghaladja a cápauszonyok értékét (456 milliárd forint).
A világon Olaszország fizeti a legmagasabb árat a cápahús behozataláért, 4 dollárt kilogrammonként (1200 Ft/kg), míg Hong Kong ajánlja a legtöbb pénzt az uszonyokért, 30 dollárt kilójáért (9100 Ft/kg).
A Statista infografikáján jól látható, hogy a legnagyobb cápahús-exportáló országok közül megdöbbentő módon, Spanyolország emelkedik ki és uralja a globális exportot.
Az ország tíz év alatt több mint 536 millió dollár értékben exportált cápahúst.
Ez persze nem azt jelenti, hogy Spanyolország illetve halászai, feltétlenül ilyen értékben vadásztak le cápaféléket, hiszen a szállított mennyiség mögött vállalati felvásárlások is állnak. A közölt, friss és mélyfagyasztott cápahúsra egyaránt vonatkoztatott könyvelési érték azonban mégis csak jelzi a cápahús kereskedelmének jelentőségét Spanyolország esetében.
A rájahús esetében Argentína, mint exportőr, Dél-Korea pedig fő importőrként vezeti a listát. Az elmúlt évtizedben a cápahús kereskedelemben Kína befolyása csökkent, helyén néhány másik délkelet-ázsiai
szereplő, Szingapúr és Hong Kong váltotta.
Különös adalék, hogy
az EU országai kulcsszereplői a piacnak, és a globális cápahús-kereskedelem mintegy 22 százalékát ezek bonyolítják.
Habár a cápa és rája húsából készülő ínyencségek több nemzet konyhájában is fellelhetők, egyes környezetvédelmi szakértők felhívják a figyelmet arra, hogy a fajok védelme érdekében a fogyasztóknak csupán a fenntartható és nyomon követhető forrásokból származó termékeket szabadna megvásárolniuk, amelyekből jelenleg nagyon kevés érhető el a piacon.