Egy svájci bírósági határozat szerint, amely brit ügyészektől származó információkon alapul,
vállalatok rendszeresen vesztegettek meg tisztviselőket annak érdekében, hogy előmozdíthassák üzleti érdekeiket az ásványkincsekben gazdag országban.
Kongó Afrika legnagyobb réztermelője, valamint a világ kobalttermelésének mintegy 70 százaléka innen származik, ami fontos alapanyag például az elektromos járművek akkumulátoraihoz.
Ahogy arról az Origo részletesen beszámolt, az elektromos autók népszerűségének növekedése jelentősen növeli a Kongóból származó nyersanyag iránti igényt. 2030-ig meg kellene duplázódnia a világ jelenlegi kobaltkínálatának ahhoz, hogy lépést tudjon tartani az egyre növekvő kereslettel.
Öt év alatt állítólag 379 millió dollárt csaltak el kenőpénzek formájában, ami több mint amennyit Kongó tavaly összesen az egészségügyre költött.
A Világbank adatai szerint a Szaharától délre fekvő Kongóban minden hatodik ember közül egy mélyszegénységben él. Az ország területe nagyjából Nyugat-Európával egyezik meg, lakossága több mint 90 millió fő.
Az állítólagos megvesztegetés bizonyítékait akkor mutatták be, amikor egy anonimitást kérő vállalat megpróbálta megakadályozni a banki adatainak átadását, amelyeket az állítólagos kongói korrupt bányászati ügyletek és az ehhez kapcsolódó pénzmosási hálózatok ügyében folytatott brit vizsgálat során kértek. A svájci szövetségi büntetőbíróság által március 30-án hozott határozatot azóta közzétették a bíróság honlapján, méghozzá kódolt kezdőbetűkkel, hogy az említett személyek és szervezetek személyazonosságát elrejtsék.
A svájci határozat szerint a brit a súlyos pénzügyi visszaélésekkel foglalkozó hivatal (SFO) a svájci hatóságokkal közreműködve vizsgálja az ügyet, ami az eddigi legalaposabb és legátfogóbb nyomozás a kongói vesztegetésekkel kapcsolatban.
Az SFO kiderítette, hogy 2006 és 2011 között kongói, gibraltári, brit és svájci magánszemélyek és szervezetek is közreműködtek a pénzmosási hálózatban.
A svájci bírósági ítélet szerint a brit ügyészek eskü alatt tett nyilatkozatokkal rendelkeznek, amelyekből kiderül, hogy az állítólagos készpénzes kenőpénzek a kongói kormány "vezető beosztású személyeknek", valamint Joseph Kabila volt elnök tanácsadóinak jutottak. Kabilát a határozat "M elnökként" említi.
Kabila 18 évig kormányozta az országot, amikor apja 2001-es meggyilkolása után átvette a hatalmat. Jelenleg szenátor a kongói parlamentben.
A bírósági határozatban szerepel "C személy" is, akiről azt feltételezik, hogy a kenőpénz fő forrása volt.
A rendelkezésre bocsátott információk szerint ő Dan Gertler, egy Kongóban tevékenykedő izraeli milliárdos, akit az USA szankciókkal sújtott az ottani állítólagos korrupció miatt.
Gertler ügyvédje azt mondta, hogy ügyfele nem tudott a svájci bírósági ügyről, és tagadta, hogy bármilyen korrupcióban, vesztegetési kifizetésben vagy más hasonló szabálysértésben részt vett volna. Gertlert soha nem vádolták meg bűncselekménnyel, és a svájci perben sem volt gyanúsított.
A bíróság szerint "C személy" egy "helyi pénzügyi szervezettel" dolgozott együtt, hogy készpénzt gyűjtsön különböző kongói vállalatoktól. „C személy" az innen származó összeget arra használta fel, hogy helyi kormánytisztviselőket fizessen le. A vállalatok felé a tartozását pedig egy gibraltári ügyvédi iroda ügyfélszámláinak és svájci bankszámlák felhasználásával fizette vissza.
Ezek a kongói vállalatok nem feltétlenül tudták, hogy mit csinál „C személy" ezzel a rengeteg készpénzzel, ezért nem tekinthető úgy, hogy szándékosan részt vettek volna ebben a korrupciós rendszerben"
- közölte az SFO a svájci tisztviselőkkel a határozatnak megfelelően. A hivatal szerint a cégek hasznot húztak abból, hogy kikerültek az országon kívüli elektronikus pénzátutalások kongói ellenőrzése alól.
"Úgy tűnik, hogy kongói vállalatok tucatjai valószínűleg nem szándékosan, de hatalmas mennyiségű készpénzt bocsátottak a helyi korrupt kereskedők rendelkezésére, amiket offshore műveletek során fizettek vissza, hogy kikerülhessék a valutaexport ellenőrzését" - mondta Elizabeth Kessens, kongói bányaipari szakértő.
Az SFO vizsgálata azt mutatja, hogy Kongóban nemcsak hatalmas korrupciós, hanem hatalmas pénzmosási probléma is van."
A határozat szerint az SFO először 2014-ben kért segítséget a svájci hatóságoktól egy kongói bányászati ügyletekkel kapcsolatos vizsgálat részeként.
Az SFO-t folyamatosan kritizálják amiatt, hogy nem sikerült nagy visszhangot kiváltó ítéleteket tető alá hoznia. A közelmúltban ejtette az Airbus SE korábbi igazgatói ellen folytatott nyomozást, és kudarcot vallott, amikor a Circo Group plc két korábbi igazgatója ellen per indult.