A Wall Street-i elemzők jelentős része arra számít, hogy a kőolaj árfolyama 2021 második felében is emelkedni fog, miután az első hat hónap közel 50 százalékos drágulást hozott. Ezzel az olajár megközelítette a hordónkénti 80 dolláros szintet, amire több mint két és fél éve nem volt példa – írja a CNBC.
A nemzetközi benchmarknak számító Brent típusú olaj hordónkénti árfolyama pénteken 75,7 dollár körül mozgott, és június végéig több mint 45 százalékos pluszban volt – a Brent 51,80 dolláron kezdte az idei évet.
Az amerikai West Texas Intermediate (WTI) pénteken 74,2 dolláron állt, és az első félévben 51,4 százalékot drágult a január 1-jén mért szinthez képest. Csak júniusban a Brent több mint 8, a WTI pedig több mint 10 százalékot izmosodott, olyan szintre emelkedve, amelyre 2018 októbere óta nem volt példa.
Az elemzők szerint a drágulás mögött több tényező együttes hatása áll. Részben a koronavírus elleni vakcináció előrehaladása a világban, részben a lezárások fokozatos enyhülése, részben pedig az OPEC és külsős szövetségeseinek masszív kitermelés-csökkentése.
A jövőbe tekintve a Goldman Sachs elemzői úgy vélik, hogy a Brent átlagos árfolyama 80 dollár fölött alakulhat a harmadik negyedévben, de hozzáteszik, lehetnek olyan rövidebb időszakok, amikor ennél jelentősen drágább is lehet a jegyzés. A JPMorgan elemzői szerint az év utolsó hónapjában már tartósan 80 dollár fölött mozoghat az árfolyam.
A Bank of America szakértői viszont még ennél is optimistábbak.
Ők úgy látják, jövő nyáron már teljesen reális lehet a 100 dolláros olajár is. Erre egyébként 2014 óta nem volt példa.
Mindeközben a világ három legfontosabb olajpiaci előrejelző szervezete, az OPEC, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA), valamint az amerikai U.S. Energy Information Administration (EIA) azzal számol, hogy a növekvő keresleten alapuló talpra állás felpöröghet 2021 második felében.
A CNBC által megkérdezett szakértők szerint egyetlen olyan forgatókönyv látszik jelenleg, amely elkaszálhatná az olajpiac további erősödését.
Ehhez az kellene, hogy a jegybankok világszerte elkezdjenek hirtelen kamatot emelni az inflációtól való félelmükben, illetve az OPEC-nek a keresleti szint fölé kellene emelnie az olajkitermelést
– amivel a szervezet túlkínálatot idézne elő.
Vannak azonban bizonytalanságok is az olajpiacon, amelyek megnehezítik a pontos előrejelzéseket. Az egyik ilyen a koronavírus delta variánsának terjedése a világban, amely kapcsán egyelőre nem látszik, hogy milyen gazdasági hatásokat eredményez a következő hónapokban – de elvileg nem kizárt, hogy visszafoghatja az olajkeresletet is. A másik fontos tényező az iráni export visszatérése a világpiacra, amivel kapcsolatban szintén sok még a bizonytalansági faktor.
Emellett a Morgan Stanley elemzője kiemelte, a piaci szereplők most azt próbálják kiszámolni, milyen árfolyam volna már elég magas ahhoz, hogy elkezdje visszafogni a kereslet növekedését. Martijn Rats szerint ezt nehéz megmondani, de a banknál 80 dollár körüli szintre teszik ezt az árfolyamot.
Úgy látják, hogy 80 dollár fölött már elkezdhet enyhülni a kereslet, aminek viszont volnának átgyűrűző hatásai is más szektorokra, hiszen számos iparág támaszkodik az olajkeresletre.
A Morgan Stanley szakértői egyébként úgy számolnak, hogy 2022 közepéig a Brent a hordónkénti 75-80 dolláros sávban mozog majd.
Az viszont jól látszik, hogy a fontos piaci szereplők elkezdtek kivárásra játszani, ami szintén arra utal, hogy vannak bizonytalansági tényezők. Az OPEC és külsős szövetségesei például csütörtökön úgy döntöttek, hogy elhalasztják a kínálat felpörgetéséről szóló döntést. A Reuters értesülései szerint az Egyesült Arab Emírségek blokkolta az azonnali kitermelés-növelés lehetőségét.
Összességében tehát bőven lesz mire figyelniük az olajpiac iránt érdeklődőknek a következő hónapokban, és izgalmas lesz, hogy a fekete arany vajon képes lesz-e (és mennyire tartósan) átlépni az elemzők által várt lélektani árfolyamhatárokat.