A nemzeti versenyhatóság – az építőipari drágulás megfékezése érdekében kibővített eszköztárával élve – július végén indított gyorsított ágazati vizsgálatot a kerámia-falazóelemek hazai piacán. Az átfogó vizsgálat keretében a Versenyhivatal országszerte rajtaütéseket folytatott hazai téglagyártóknál és beszerzési társulásoknál, forgalmazóknál, továbbá egy téglatermékeket ténylegesen beépítő kivitelezőnél is. A nemzeti versenyhatóság adatkérésekben számos más piaci szereplőt (pl. beszerzési társulásokat, jelentős kivitelezőket, külföldi téglagyárakat) is megkeresett az ágazat esetleges problémáinak feltárása céljából.
A GVH a feltártak alapján több lényeges következtetést – ezek alapján pedig mind a kormányzat, mind az érintett ágazat szereplői (ideértve az építkezőket és a kereskedőket) számára javaslatokat – fogalmazott meg.
Az ágazati vizsgálat alapján versenyfelügyeleti eljárás indítására nem állt fenn ok a kerámia-falazóelemek hazai piacán.
Az építkezők, fogyasztók szempontjából a GVH vizsgálatának tanulsága, hogy az elvégzett árelemzések nagyarányú eltéréseket találtak az egyes építőanyag-kereskedések árai között,
így egyes tüzépeken előfordulhattak akár jelentős drágulások is.
Ezért a GVH felhívja a vevők figyelmét arra, hogy
döntésük előtt semmiképp ne elégedjenek meg kevés (vagy egyetlen) ajánlattal, hiszen egy másik kereskedőnél eltérő, akár kedvezőbb árakkal is találkozhatnak.
A gyártók tekintetében a GVH vizsgálata megállapította, hogy a koronavírus-járvány okozta bizonytalanságra tekintettel egyes cégek csökkentették termelésüket, ami a megnövekvő kereslet miatt időszakos hiányokhoz vezethetett. Ez mára nagyrészt korrigálódott. Mivel azonban az egyes építőanyag-kereskedések maguk döntenek a forgalmazott termékkörről, így előfordulhat, hogy nem lehet minden terméket mindegyik tüzépen megvásárolni. Figyelemmel arra, hogy a téglagyártás alapanyaga hazánkban rendelkezésre áll, ezért a GVH által feltárt tények alapján a gyártói szinten fennálló piaci koncentráció (kevés jelentős méretű piaci szereplő jelenléte) ellensúlyozható, illetve a gyártók közötti verseny fokozható lehet a hazai gyártás bővítését támogató állami ösztönzőkkel.
A fogyasztók pénztárcáját közvetlenül is érinti, hogy a növekvő fuvar-, csomagolási és logisztikai díjak miatt a vevők még akkor is magasabb árakkal szembesülnek, ha maga a termék ára nem is indokolná az áremelkedést.
Ebből az következik, hogy a kapcsolódó költségek árának növekedése kihat az építőipari alapanyagok áraira, ezen keresztül pedig az építkezők költségeire is.
Az építőipari alapanyagok, így a téglatermékek az építkezőkhöz, vevőkhöz jellemzően kereskedőkön (tüzépeken), illetve az őket tömörítő beszerzési társulásokon keresztül jutnak el, ezért kiemelten fontos volt a piac ezen szegmensének vizsgálata is. A vizsgálat megállapította, hogy a tüzépek vagy beszerzési társulások nagyobb volumenű rendelés esetén kedvezményesebben jutnak hozzá az adott gyártó termékeihez. Ez arra készteti a kereskedőket, hogy egy vagy kevés beszállító irányába koncentrálják megrendeléseiket. A mennyiségi kedvezmények alkalmazása ugyan a jelentősebb szereplők (Wienerberger, Leier) piaci helyzetét erősíti, ugyanakkor fogyasztói árelőnyökhöz is vezethet – azaz a vevők végső soron olcsóbban juthatnak a téglatermékekhez. A GVH ezért felhívja a figyelmet arra, hogy a kisméretű építőipari kereskedőket tömörítő beszerzési társulások képesek a leginkább ellensúlyozni a jelentősebb gyártók nagyobb alkuerejét.
A vizsgálat eredményei alapján a Versenyhivatal elkészítette jelentéstervezetét, amelyet honlapján nyilvános társadalmi konzultációra bocsátott.
A gyorsított ágazati vizsgálat különleges szabályai alapján a piac szereplői 2021. szeptember 6-áig írásban észrevételeket tehetnek a jelentés tartalmával kapcsolatban. Az észrevételezési határidőt követően a GVH az ágazati vizsgálat eredményéről készített jelentést, a beérkezett észrevételek összefoglalását, valamint – ha kérik – az ágazat vállalkozásainak érdemi észrevételeit közzéteszi majd a honlapján, áll a GVH közleményében. A tervezet itt elérhető.