Mint írták, Magyarország az európai nemzetek többségéhez hasonlóan űrstratégiában jelölte ki azokat a sarokpontokat, amelyek "rögzítik hazánk lehetőségeit és a fejlesztési irányvonalakat az űrkutatás és űrtevékenység területén".
Hozzátették:
az űrstratégia jövőképe, hogy hosszú távon Magyarország aktív szereplője legyen az űrszektor globális értékláncának, és elért pozíciójánál fogva egyes fejlesztési területeken regionális vezető szerepet töltsön be.
Az űrstratégia prioritása továbbá, hogy biztosítsa "a vonzó és validált képzési rendszerének köszönhetően" folyamatosan megújuló, több tudományágat is érintő tudással rendelkező szakember-utánpótlást,
amely támogatja a magas innováció tartalmú és hozzáadott értékű termékek előállítását és szolgáltatások nyújtását, továbbá a hazai űrkompetenciák fejlesztését"
- írták.
Hozzátették: az űrstratégia kiemelt célja továbbá, hogy "több iparágra kiterjedő multiplikátorhatásával és a minőségi, magasan képzett munkaerő foglalkoztatásával" az űrszektor járuljon hozzá a magyar gazdaság versenyképességének növeléséhez, ezáltal a társadalom magasabb életminőségéhez, végső soron a közjóhoz.
Mindezen célok eléréséhez a Külgazdasági és Külügyminisztérium által a kormány elé terjesztett űrstratégia összetett célrendszert jelöl ki, három pillérrel.
A KKM tudatta azt is,
Magyarország űrstratégiájának célrendszere összhangban van az Európai Űrügynökség (ESA) Agenda 2025 stratégiában foglaltakkal, az EU Űrprogramjának (2021-2027) fő célkitűzéseivel, valamint a kormány gazdaságfejlesztési céljaival.
"Építve a magyar űrkutatás 75 évvel ezelőtti Hold-radar kísérlettől eredeztetett hagyományaira, és élve a hazánk ESA-tagságán alapuló, kedvező nemzetközi feltételrendszer nyújtotta lehetőségekkel, a szektorért kormányzati illetékességgel bíró Külgazdasági és Külügyminisztérium elkötelezett Magyarország Űrstratégiájának megvalósítása mellett" - írta a tárca.