Amikor 25 évvel ezelőtt, 1996. augusztus 15-én megjelent a Nokia 9000 Communicator, a készülék messze megelőzte a korát. Képes volt emailek küldésére és fogadására is, noha mai szemmel elképesztően lassú sebességgel. S bár akkor még senki nem nevezte így,
valójában ez volt a világ első okostelefonja.
Durván egy évtizednek kellett eltelnie, hogy az Apple egykori legendás látnoka, Steve Jobs előálljon az első iPhone-nal, amely 2007-ben elhozta a modern, érintőképernyős okostelefonok korszakát.
Most pedig, 14 évvel később, az okostelefonok robbanásszerű növekedése lelassult.
Ennek egyik oka az lehet, hogy bár nagyon sokat fejlődtek a készülékek, eget rengető forradalmi újítás nem következett be, ami elkezdte lassítani az eladások növekedési ütemét.
Noha 2020 negyedik negyedévében a piac újra pozitív növekedést produkált, ami kitartott 2021 első felében is, egyre kétségesebb, hogy elérhető-e még a 2016-ban mutatott növekedési ütem – miként az a Statista alábbi ábráján is látszik.
Akkor ugyanis a piaci szereplők összesen 1473 millió okostelefont adtak el, elérve ezzel a piaci csúcsot. 2020-ra pedig az összesített eladás visszasüllyedt 1292 millió darabra, ami 2013 óta a legalacsonyabb szám volt.
Mindez azonban egyáltalán nem garantálja azt, hogy a piac tartósan lefordult a csúcsról, és immár folyamatos lejtmenet következik. Az IDC piackutató cég például továbbra is arra számít, hogy újra elérhetők a korábbi csillagászati értékek, köszönhetően elsősorban az 5G hálózatok folyamatos terjedésének.
Ha pedig az IDC számításai valósággá válnak, akkor 2025-ben már a globális okostelefon-eladások elérhetik az 1500 millió darabos szintet.
Jelenleg tehát az látszik, hogy a 2016-os csúcs óta az okostelefonok eladásai csökkenő trendet mutatnak, de ha hihetünk az elemzéseknek, ez a trend meg is fordulhat.
A nagy kérdés most az, hogy az 5G hálózatok valóban képesek lesznek-e forradalmasítani a piacot
– és ez meglátszik-e majd az eladásokon is.