Ez a gyümölcs a klímaváltozás nyertese lehet

Jó allergén, úgy mondom

A földimogyoró az Újvilág szülötte, Észak- és Dél-Amerikában egyaránt elterjedt, de Szíriában sem ismeretlen. Szűkebb környezetünkben Romániában és Bulgáriában találkozhatunk vele, és hazánkban is termesztették már az 1950-es években. A közelmúltban pedig új kezdeményezés indult az ismételt meghonosítására.

Balla Zoltán fajtanemesítő 2013-ban kezdett foglalkozni a földimogyoróval Nagy János professzor ajánlására. A Magyarmezőgazdaság.hu cikke ezzel kapcsolatban kiemeli, hogy az alapokat a génbankból és különböző helyekről gyűjtötte össze Balla Zoltán, így indult a saját földimogyoró-nemesítés. Pozitív tömegszelekcióval 2019-re magánszemélyként három önálló fajtát jelentett be állami minősítésre.

A földimogyoró előnye, hogy kevéssé érzékeny az aszályos időjárásra, a termesztése előtti talajművelés, valamint a vetés kukoricatechnológiára épül, ha pedig szükség van rá, leginkább a szójából vehető át a gyomirtási mód, bár nincsenek engedélyezett készítmények.

Valamikor az Alföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet egyébként rendelkezett saját mogyorófajtával, amit Kiszombori névre kereszteltek. Az 1950-es években Medgyesegyházán már mintegy 300 hektáron termesztették, ám rövid időn belül abbahagyták, mert nem tudták kielégíteni a rendkívül nagy kézimunkaerő-igényét.

Egyelőre a Homokhátságon, Mórahalom és Zákányszék körzetében termesztenek földimogyorót, az ottani kis gazdaságok számára kínál lehetőséget a megélhetésre. Szakemberek szerint érdemes lenne beépíteni a földimogyorót a fehérjeprogramba, ugyanis a szarvasmarhák nagyon kedvelik, és a zöldítésben is hasznosítható lenne. A dél-alföldi régióban negyedik éve termesztik üzemszerűen, gyűlnek a tapasztalatok, s már most látszik, hogy jövedelmező kultúra.

Illusztráció Forrás: Angelo Ambodi

Zákányszéken Balla Zoltán kollégáival és barátaival, Kővári Róberttel és Dobó Jenővel fogott iparszerű termesztésbe. Ebben az évben már felszaporítják a fajtákat, engedélyezett fajtaként pedig 2022-ben lesznek bejegyezve. Hektáronként 100 kilogramm körüli vetőmagmennyiségre van szükség, a fajta négy évig visszavethető.

Balla Zoltán céljai között szerepel egy integrátori szervezet létrehozása, ezzel lehetne megőrizni a létrejött innovációt, és megoldani a felvásárlást, feldolgozást. Elsődleges cél, hogy a „termőföldtől az asztalig" programot meg lehessen valósítani, saját vetőmagból, hazai földön megtermelni, majd elkészíteni a GM-mentes magyar terméket, ami lehet pirított mag, olaj vagy éppen mogyoróvaj.