Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A koronavírus nem válogatott, a világ minden országának gazdasági szektorán rajta hagyta bélyegét – köztük az ingatlanpiacon is. Így volt ez Magyarország, Anglia, Lengyelország, Albánia, Andorra és San Marino esetében is, habár más-más mértékben.
A legnagyobb meglepetést talán a lengyel piac okozta, hiszen sokan azt hitték, hogy az amúgy is gyors lakásáremelkedést a pandémia meg fogja fordítani. Nem így lett, olyannyira, hogy továbbra is az egyik leggyorsabb ütemben növekvő tendenciát mutatja az EU -ban,
az ingatlanok árszínvonala pedig gyakran vetekszik a nyugat-európai országokéval. Az egy négyzetméterre jutó egységár egy varsói ingatlan tekintetében már magasabb, mint például Brüsszelben vagy Bolognában.
Albániában is hasonló tendencia volt megfigyelhető: az ingatlanpiac továbbra is dinamikusan fejlődik. A világjárvány természetesen itt is éreztette hatását 2020 első negyedévében, de a viszonylag egyszerűbb karanténkorlátozások miatt a piac felerősödött és a szokásosnál több tranzakciót regisztráltak.
Habár a lakások 43 százalékkal felértékelődtek, összességében elmondható, hogy az albán piac jóval lassabb, mint például a magyar.
Egy tiranai ingatlan értékesítéséhez ugyanis átlagosan 10,4-11,6 hónap szükséges.
A koronavírus gazdasági hatásaival szemben a brit ingatlanpiac is stabil lábakon maradt állva. Tavaly novemberben például csúcsot döntöttek a lakásárak, az idén júniusi átlagár pedig 13,2 százalékkal volt magasabb, mint az előző év azonos időszakában. Augusztusban pedig a Nationwide jelzáloghitelalapú indexe havi 2,1 százalékos és éves 11 százalékos drágulást jelentett. Keresleti oldalról is komoly fellendülés volt megfigyelhető hónapról hónapra, 2020 szeptemberében például több mint 98.000 tranzakciót regisztráltak, ami 21 százalékos kiugrást mutatott augusztushoz képest. Az érdeklődés pedig tovább fokozódhat azáltal, hogy
a brit kormány ideiglenesen illetékmentességet vezetett be.
Még a bezártság alatt is 30 százalékkal nőtt – elsősorban – a luxuslakások iránti kereslet az országban, aminek következtében 4.900 euró/m2-re nőtt ezen ingatlantípusok átlagára.
Hosszú távon kiváló befektetési lehetőséget nyújtanak ezek a lakások a világ egyik legkisebb országában, aminek mindössze 20 százaléka beépíthető.
Ezt sok külföldi ki is használja, a lakásvásárlók 70 százaléka ugyanis nem helyi lakos, többségük francia vagy spanyol állampolgárságú.
A méretében Andorrához hasonló San Marinóban más trend uralkodik az ingatlanpiacon – igaz, az elmúlt esztendőben itt is több mint 7 százalékkal nőttek a lakásárak. A megemelkedett lakásárak, az éles verseny, a csökkent jelzáloghitelek – és a pandémia gazdasági hatásai – azt eredményezik, hogy a vásárlási kedv visszaesett, a kereslet elmarad a kínálattól, így ez még mindig az eladók piaca marad 2021 nagy részében is.
De mi a helyzet Magyarországon?
A koronavírus drasztikus hatást gyakorolt a magyar ingatlanpiacra, miután hazánkban is felütötte a fejét a járvány. Történelmi mélypontra zuhant a tavaly áprilisi tranzakciószám, majd az év további részében hullámzó tendenciát mutatott a forgalom. 2021 azonban újra fellendülést hozott, amit csak a nyári hónapok fékeztek meg kissé, a szokásosnál is erősebb szabadságolási és nyaralási hullám miatt"
– kezdte Benedikt Károly, a Duna House PR és elemzési vezetője.
A magyar ingatlanpiac exponenciálisan fejlődött, de még mindig elmondható, hogy az egy négyzetméterre kalkulált ár nálunk az egyik legalacsonyabb.
A VB-n selejtezőn velünk egy csoportba sorsolt országok közül Anglia a legdrágább, több mint 4,5-szer nagyobb befektetést igényelhet egy lakásvásárlás, mint idehaza. Egy átlagos, 50 m2 nagyságú londoni belvárosi lakóingatlanért így – átszámítva – közel 245 millió forintot kellene fizetni, míg Budapesten az átlagárak 50-55 millió forint körül mozognak a városközpontban. Fővárosunknál még Varsóban és Andorra la Vellában lehetne drágábban ingatlanba fektetni, de a különbség már nem olyan kiugró (+36,7 százalék illetve +1,3 százalék).
San Marinóban viszont 7 százalékkal, Albániában pedig közel 40 százalékkal alacsonyabbak az egy négyzetméterre jutó átlagárak
- fejtette ki Benedikt Károly a a Duna House közleményében
