Megtörhetik a dúsgazdag és vérszomjas maffiaszervezet hatalmát Japánban

A jakuzák sok esetben klánjuk címerét is magukra tetováltatják.

A jakuza a világ egyik legrégebbi bűnözői szervezete. A 17. század környékén Japánban utcai árusok, dologtalan szamurájok, szerencsejátékosok és egykori gengszterek csőcselékéből nőtte ki magát egy hatalmas alvilági csoportosulássá. A becslések szerint mintegy 60 000 tagú szervezetben sokan saját céggel, irodákkal, névjegykártyákkal, sőt egyesek még rajongói magazinokkal is büszkélkedhetnek. A főként hitelezésből, csalásból, zsarolásból és tőzsdei manipulációból igen jól megélő maffiával szemben azonban a japán hatóságok úgy tűnik, most komolyan felveszik a kesztyűt.

A jakuza ma egy ernyőkifejezés Japán 21 szervezett bűnözői bandájára, amelyet a vezetők feleségeit leszámítva kizárólag férfiak alkotnak. A csoport tagjainak védjegye a nagyméretű tetoválás, az irezumi, amelyet tradicionálisan és rendkívüli fájdalmak közt, kiélezett bambusszal és fémtűkkel készítenek el.

Csökkenő tolerancia Japánban a bűnözői klánokkal szemben

Az 1995-ös helyi szervezett bűnözés elleni törvény bevezetéséig a jakuzának hallgatólagos megállapodása volt a japán kormánnyal, miszerint többek közt a prostitúció, a szerencsejáték, a fegyver-, valamint a drogkereskedelem koordinálásáért cserébe biztosítják a turisták biztonságát és rendszeresen informálják a rendőrséget. Azonban a tagok az 1990-es évek végére igen nagy hatalomra és vagyonra tettek szert, miközben számos ingatlanpiaci botrányba, tőzsdemanipulációs ügybe, politikai és rendőrgyilkosságokba keveredtek.

Ezért a hatóságok manapság egyre szigorúbban lépnek fel ellenük, az olimpia végeztével pedig úgy tűnik, akár végleg le is számolhatnak a legerőszakosabb bűnözői csoportokkal.

Az elmúlt hetekben a japán sajtót uraló hír szerint az ország legerőszakosabb bandájának főnökét gyilkosságért halálra ítélték. Mivel hasonló döntés ez idáig teljesen elképzelhetetlen lett volna, így a szakértők szerint e mostani új és fontos jogi mérföldkövet jelent a rendőrök és az ügyészek számára a jakuza elleni küzdelemben, amely továbbra is mélyen beágyazódik a japán üzleti és politikai életbe.

Twitter-bejegyzés a halálra ítélt kegyetlen japán maffiafőnökről, Satoru Nomuráról:

The yakuza boss of Kudo-kai, Satoru Nomura, was convicted of one murder and three attempted murders--and sentenced to death.
He's quite a dandy
In 2012, he appeared on the cover of yakuza fanzine Jitsuwa Jiho.
There's a homicidal Hugh Hefner vibe in the photo series inside. pic.twitter.com/SJExxePKeN

— Jake Adelstein/中本哲史 (@jakeadelstein) August 28, 2021

Japán legijesztőbb csőcseléke

Satoru Nomurát, a fukuokai Kudo-kai banda vezetőjét egy gyilkossággal, három gyilkossági kísérlettel és további bűntettekkel vádolják. Nomura egy egészségügyben dolgozó ápolónő ellen rendelt meg egy erőszakos gyilkosságot, állítólag azért, mert a pénisznövelő műtétje után a nővér feldühítette azzal, hogy úgy bánt vele, mint egy nyafogó beteggel.

Nem véletlen azonban, hogy a halálos ítéletet csak hetekkel az olimpia befejezése után hozták meg. A hírek szerint senki sem akarta feldühíteni a bandát, és ezzel kockáztatni a tokiói sportesemények biztonságát.

A nemzeti szinten a bűnüldözést ellátó Országos Rendőrségi Ügynökség egyik forrása az AsiaTimesnak azt mondta:

Az olimpia ideje alatt a japán kormány szemet hunyt a jakuzák kínos jelenléte felett. Senki nem akarta elriasztani a turistákat, és senki sem akarta, hogy szerencsétlen balesetek történjenek a játékok alatt.

Attól tartottak, hogy a bírósági döntés véres és nemzetközileg kínos akciókat eredményezhetett volna a hipererőszakos Kudo-kaitól, amelynek letörése az ügyészek és a rendőrség hétéves erőfeszítéseinek csúcspontja volt.

A jakuza titkos világa Forrás: Anton Kusters

A Kudo-kai vitathatatlanul Japán legerőszakosabb csőcseléke. A társaságot még a második világháború előtt alapították mint a szerencsejátékosok szövetségét.

Hatalmuk csúcsán, 2008-ban a Kudo-kainak 120 ezer tagja volt, és védőpénzt szedtek építőipari cégektől, hulladékkezelőktől, bároktól és kereskedőktől is. Bár Fukuokán székeltek, fedőcégeket és vállalkozásokat tulajdonoltak Tokióban, amelyekkel a csoport évente több millió dollárt keresett.

A szervezett bűnözés elleni törvények szigorítására egyre növekvő erőszakkal, fenyegetésekkel és támadásokkal reagáltak. 2003-ban például kézigránátot dobtak egy jakuzaellenes mozgalmat vezető kereskedő klubjába, illetve rakétavetőket, géppuskákat vetettek be a bandaháborúkban, de számos megoldatlan gyilkosságot is feltételeznek a bandával kapcsolatban.

A jakuzák sok esetben klánjuk címerét is magukra tetováltatják. Forrás: Origo

A 2021 januárjában kezdődött tárgyaláson az ügyészeknek 62 meghallgatáson 91 ember - köztük volt bandatagok és rendőrök - tanúvallomását és terhelő hangfelvételeket felhasználva végül sikerült elég bizonyítékot összegyűjteni a bűnöző ellen. Ez meglehetősen nehéz volt, hiszen a konkrét parancsok helyett, amikor a jakuzavezetők ölésre utasítanak valakit, szokás szerint csak azt motyogják:

A világ jobb hely lenne (itt adja hozzá a célpont nevét) nélkül.

Ezután a beosztottaik ennek megfelelően cselekszenek.

Nomura halálbüntetése a szakértők szerint azt is tükrözi, hogy a Kudo-kai banda megsértette a jakuza magatartás elfogadott normáit. Az egyik íratlan szabály szerint ugyanis a jakuza nem zavarja a civileket, azaz a katagit. A bírósági eljárás során az ügyészek azzal érveltek, hogy Nomura a lehető legnagyobb büntetést kell, hogy kapja, hiszen a legtöbb áldozata civil volt.

Egy jakuza mutatja a tetoválásait Forrás: Origo

Golyók, vér, politika és milliárdok

A szakértők szerint Japán szervezett bűnözői csoportjai a törvények ellenére is nagy mozgásteret élveznek. A klánoknak vannak irodaházai, a felső réteg pedig nem ritkán még a banda logójával ellátott névjegykártyákat is birtokol. Ráadásul a bűnszervezetek kordában tartásában a rendőrség helyzetét az is nehezíti, hogy 2019-ig Japánban nem volt lehetőség vádalkut kötni, és nincs hivatalos tanúvédelmi program sem.

A 74 éves Satoru Nomurának, a fukuokai Kudo-kai szindikátus vezetőjének halálos ítélete lavinát indíthat el a japán gazdasági és közéletben is, hiszen

a jakuza és a politikai szféra évtizedek óta erősen összefonódik.

A kiszivárgott hírek szerint a Japán Olimpiai Bizottság egykori alelnöke több bandatag közeli munkatársa volt, és a jakuza állítólag az építőipar 5 százalékát, vagy annál is nagyobb részét irányította, amikor Tokió 2013-ban megnyerte az olimpiai pályázatot. A precedenst teremtő ítélettől a döntéshozók mindenesetre azt várják, hogy a jövőben csillapítani fogja a bandaháborúkat, és csökkenti a jakuza által elkövetett bűncselekmények számát.