Kína történelmi lépésre szánta rá magát, felfordulhat az olajpiac

Olajtanker a kínai Zhoushan kikötőjében

Kína nemcsak a világ második legnagyobb olajfogyasztó ország az egész világon, de globálisan a legnagyobb importőrnek számít. Peking célja évek óta az volt, hogy megteremtse az ország energiabiztonságát. Ennek érdekében pedig az állam folyamatosan jelentős tartalékokat halmozott fel. Most azonban történelmi döntés született, ami az egész olajpiacra hatással lehet. Kína ugyanis elkezdte felszámolni a felhalmozott készleteit.

Miközben Kína régi célja az ország energiabiztonságának megteremtése, az állam nagyon erősen függ a nemzetközi piacoktól, és a világ legnagyobb olajimportőrének számít. Például 2019-ben az országban felhasznált olaj mintegy 72 százaléka importált volt, ami hatalmas arány, főleg ha azt nézzük, hogy Kína a világ második legnagyobb olajfogyasztója.

Ez pedig eddig fejfájást is okozott a pekingi vezetés számára, és a kormány folyamatosan azon dolgozott, hogy mindig leépítse az ország energiafüggőségét.

Épp ezért okozott hatalmas meglepetést ezen a héten, amikor az ország történelmi döntést hozott, és elkezdte felszámolni a stratégiai olajtartalékait.

Ezeket a készleteket ugyanis Kína évek óta halmozta föl, éppen a függetlenség megteremtése érdekében.

Kína elkezdte felhasználni az évek óta halmozott olajtartalékait Forrás: Shutterstock

Az eddigi stratégia tehát az volt, hogy miközben Peking ösztönözte a hazai olajcégeket a kitermelés fokozására, jelentős összegeket költött a stratégiai tartalékok feltöltésére. Noha a teljes készlet mérete nem nyilvános, a terv az volt, hogy a világ legnagyobb stratégiai olajtartalékával rendelkezzen a világ második legnagyobb gazdasága.

Elsőre tehát nem könnyű magyarázatot találni arra, hogy Kína miért kezdett el hozzányúlni a tartalékaihoz. Az Oilprice.com elemzése szerint két alapvető tényező állhat a háttérben.

Az egyik a magas energiaárak, a másik pedig a rendkívül megugró olajkereslet.

Nem véletlen, hogy a kínai kormány nemrég arra figyelmeztetett, hogy a nyersanyag- és energiapiacon tapasztalt magas költségek a gazdasági növekedésben és a munkaerőpiacon is komoly gondokat okozhatnak, különösen a kis- és közepes vállalatok körében. Ráadásul egyes kínai régiókban már súlyos energiahiány kezdett kialakulni az elmúlt időszakban.

Ráadásul nem csak az olajkereslet szárnyal. Kína és India együtt a globális szénárakat is felhajtotta, ami környezetvédelmi okokból is aggodalmat váltott ki. A benchmark szén árfolyam szeptember 10-én tonnánként 177,50 dolláron állt, ami több mint kétszerese az év elején tapasztalt árfolyamnak, és 50 dollárral haladta meg az egy évvel ezelőtti szintet.

Az egész olajpiacra hatással lehet a kínai döntés Forrás: AFP/Xinhua/Zhuang Beining

Vagyis nagy valószínűséggel Kína a rendkívül erős energiakereslet miatt nyúlt hozzá a tartalékaihoz, miközben a fekete arany világpiaci ára emelkedik, vagyis az import egyre költségesebb.

Most tehát az látszik, hogy

a koronavírus-járvány után a világgazdaság egésze elkezdett lendületesen talpra állni, ami komoly energiaigénnyel jár, de a beszállítói láncok és a termelési kapacitások egyelőre még nem normalizálódtak teljesen.

Ez pedig hozzájárul az áremelkedésekhez, ami indokolhatja a stratégiai készletek felhasználását.

A kérdés az lesz, hogy Kína döntése milyen hatásokat vált majd ki a globális olajpiacon. Közben viszont az sem mellékes szempont, hogy az olyan óriások, mint Kína és India, képesek lesznek-e érdemben visszafogni a szénfelhasználásukat.