Miközben Kína régi célja az ország energiabiztonságának megteremtése, az állam nagyon erősen függ a nemzetközi piacoktól, és a világ legnagyobb olajimportőrének számít. Például 2019-ben az országban felhasznált olaj mintegy 72 százaléka importált volt, ami hatalmas arány, főleg ha azt nézzük, hogy Kína a világ második legnagyobb olajfogyasztója.
Ez pedig eddig fejfájást is okozott a pekingi vezetés számára, és a kormány folyamatosan azon dolgozott, hogy mindig leépítse az ország energiafüggőségét.
Épp ezért okozott hatalmas meglepetést ezen a héten, amikor az ország történelmi döntést hozott, és elkezdte felszámolni a stratégiai olajtartalékait.
Ezeket a készleteket ugyanis Kína évek óta halmozta föl, éppen a függetlenség megteremtése érdekében.
Az eddigi stratégia tehát az volt, hogy miközben Peking ösztönözte a hazai olajcégeket a kitermelés fokozására, jelentős összegeket költött a stratégiai tartalékok feltöltésére. Noha a teljes készlet mérete nem nyilvános, a terv az volt, hogy a világ legnagyobb stratégiai olajtartalékával rendelkezzen a világ második legnagyobb gazdasága.
Elsőre tehát nem könnyű magyarázatot találni arra, hogy Kína miért kezdett el hozzányúlni a tartalékaihoz. Az Oilprice.com elemzése szerint két alapvető tényező állhat a háttérben.
Az egyik a magas energiaárak, a másik pedig a rendkívül megugró olajkereslet.
Nem véletlen, hogy a kínai kormány nemrég arra figyelmeztetett, hogy a nyersanyag- és energiapiacon tapasztalt magas költségek a gazdasági növekedésben és a munkaerőpiacon is komoly gondokat okozhatnak, különösen a kis- és közepes vállalatok körében. Ráadásul egyes kínai régiókban már súlyos energiahiány kezdett kialakulni az elmúlt időszakban.
Ráadásul nem csak az olajkereslet szárnyal. Kína és India együtt a globális szénárakat is felhajtotta, ami környezetvédelmi okokból is aggodalmat váltott ki. A benchmark szén árfolyam szeptember 10-én tonnánként 177,50 dolláron állt, ami több mint kétszerese az év elején tapasztalt árfolyamnak, és 50 dollárral haladta meg az egy évvel ezelőtti szintet.
Vagyis nagy valószínűséggel Kína a rendkívül erős energiakereslet miatt nyúlt hozzá a tartalékaihoz, miközben a fekete arany világpiaci ára emelkedik, vagyis az import egyre költségesebb.
Most tehát az látszik, hogy
a koronavírus-járvány után a világgazdaság egésze elkezdett lendületesen talpra állni, ami komoly energiaigénnyel jár, de a beszállítói láncok és a termelési kapacitások egyelőre még nem normalizálódtak teljesen.
Ez pedig hozzájárul az áremelkedésekhez, ami indokolhatja a stratégiai készletek felhasználását.
A kérdés az lesz, hogy Kína döntése milyen hatásokat vált majd ki a globális olajpiacon. Közben viszont az sem mellékes szempont, hogy az olyan óriások, mint Kína és India, képesek lesznek-e érdemben visszafogni a szénfelhasználásukat.