Gion Gábor szerint a gazdasági növekedés okozhat még meglepetéseket a járvány után is. Úgy vélte, a mostanihoz hasonló veszélyhelyzetekre nincs megbízható gazdasági modell, de
elképzelhető, hogy a bruttó hazai termék bővülése jövőre is eléri az 5 százalékot,
hosszabb távon pedig 4 százalék körül állandósulhat. A költségvetési intézkedések a hitelmoratóriummal és a jegybanki programokkal együtt a GDP 30 százalékát mozgatták meg a válság ellensúlyozása érdekében. Ennél nagyobb arány alig volt Európában, és jövőre is megközelítheti a 20 százalékot - tette hozzá.
Előadásában az államtitkár méltatta az önkéntes nyugdíj- és egészségpénztárak tevékenységét, az átlátható kínálatot, a díjbevételek folyamatos emelkedését, de felhívta a figyelmet a tagság elöregedésére. A fiatalítás érdekében azt javasolta, hogy aktívabban keressék az új ügyfeleket, hatékony üzenetekkel jelenjenek meg a nyilvánosságban.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) tőkepiacok és biztosítók prudenciális, fogyasztóvédelmi felügyeletéért és piacfelügyeletért felelős ügyvezető igazgatója is a taglétszám csökkenésére hívta föl a figyelmet. Szeniczey Gergő szerint a pénztáraknak többet kéne foglalkozniuk az utánpótlással, mivel a munkáltatói beléptetés háttérbe szorult.
A lakossági megtakarítások ugyanakkor 2020-ban is nőttek, a magyar háztartások pénzügyi vagyona meghaladja a térség átlagát
- tette hozzá a jegybank és az Eurostat adataira hivatkozva. Különösen aggasztónak nevezte az egészség- és önsegélyező pénztári tagság csökkenését, de úgy véli, hogy lehetne ügyfeleket megszólítani abból a 4,5 milliós közösségből, amely a felmérések szerint Magyarországon magánegészségügyi szolgáltatást vesz igénybe.
Szeniczey Gergő úgy véli, hogy a pénztáraknak a munkáltatók helyett egyre inkább a munkavállalókat kell megszólítaniuk, szolgáltatásaikat pedig úgy kell bővíteniük, hogy az a fiatalok figyelmét is felkeltse. Ha meg akarják állítani a taglétszám csökkenését, passzív finanszírozó helyett aktív szolgáltatásszervezői és szolgátatásközvetítői szerepet kell betölteniük - tette hozzá.
Az ÖPOSZ elnöke sikeresnek ítélte az önkéntes pénztárak elmúlt 20 évét, és üdvözölte, hogy
sokat fejlődött az ügyfelek pénzügyi tudása és tudatossága.
Nagy Csaba hozzátette, hogy a járvány alatt nemcsak az egyéni, hanem a munkáltatói befizetések is megugrottak, mert az alkalmazottak egészsége felértékelődött. A koronavírussal magyarázta azt is, hogy gyorsan teret nyert az online ügyintézés, a digitális befizetési lehetőség. A szervezet vezetője közölte, hogy az ÖPOSZ a nyugdíjpénztárak 97 százalékát, az egészségpénztárak 90 százalékát fedi le. A kezelt vagyon folyamatosan nő, az idén már megközelíti az 1700 milliárd forintot, de a csaknem 2 milliós taglétszám bővülése az utóbbi években lelassult. Nagy Csaba emiatt is sürgető feladatnak nevezte az online ügyfélszolgálatok erősítését, hiszen a fiatalabbakat a világhálón keresztül lehet hatékonyan megszólítani.