Pölöskei Gáborné, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) szakképzésért felelős helyettes államtitkára kiemelte: a Szakképzés 4.0 stratégia főbb pilléreinek köszönhetően az oktatás szerkezetileg, tartalmilag és módszertanilag is megújult, sokkal inkább illeszkedik a piac, a vállaltok igényeihez, amelyek szervesen és rugalmasan épülnek be a képzésbe.
A változás nemcsak a diákoknak, a leendő munkavállalóknak jó, de a duális képzésben részt vevő cégeknek is,
amelyek amellett, hogy jelentős adókedvezményt kapnak a tanulók után, a legfrissebb technológiákhoz és a vállalati igényekhez legjobban illeszkedő tudással rendelkező fiatalokat szerezhetnek meg a munkaerőpiacon, amivel jelentős hatékonyság- és versenyképesség-növelést érhetnek el.
Hozzátette: országszerte egyeztetett a kamarákkal és a piaci szereplőkkel a vállalatok szerepéről, lehetőségeiről a megerősített szakképzési rendszerben. Hangsúlyozta azt is, hogy
a megújult rendszerben a tanulószerződést szakképzési munkaszerződés váltotta fel, és a duális partnerek tanulónként akár havi 250 ezer forint összegű adókedvezményben részesülhetnek, a tanuló pedig, mint a vállalat munkavállalója a korábbi juttatásoknál lényegesen magasabb, havi 100 ezer forintot elérő munkabérhez juthat.
A munkáltatót ebben a körben szociális hozzájárulási adó, szakképzési hozzájárulási és személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség nem terheli. A megújult szakképzés sikerét jelzi az is szavai szerint, hogy az előző tanévhez képest 10%-kal nőtt a szakoktatásba felvettek száma.
Vajda Attila, Magyarország vezető higiéniai papírgyártója, a Vajda-Papír Kft. ügyvezető igazgatója elmondta: a szakképző iskola piacképes tudást és valódi szakmai tapasztalatot kínál, a gyakorlati ismeretek elsajátítására helyezi a hangsúlyt azzal, hogy a tanulók vállalati környezetben, akár leendő munkáltatójuknál tanulhatnak, gyakorolhatnak. A vállalat számára is eredményes az együttműködés, hiszen a papíriparban is gyorsan változik a technológia, ma már egyre inkább kreatív, gondolkodó, a változásokhoz gyorsan alkalmazkodó munkavállalókra van szükségük.
Az újrainduló szakképzés nélkülözhetetlen egy olyan gyorsan bővülő piacon, ahol évről évre látványosan nő a hozzáadott érték, a GDP-hez való hozzájárulás, a foglalkoztatottak száma és a befektetések értéke"
- mondta.
Hangsúlyozta azt is, hogy az új papíripari képzés karrierlehetőséget biztosít a régió fiataljainak, erősítve a térség gazdaságát. A koronavírus-járvány is jelentős változásokat hozott, véglegesen felértékelte például egyes ágazatok, köztük a papíripari cégek szerepét. Ehhez a munkaerőpiacnak is alkalmazkodnia kell, ami elképzelhetetlen a megfelelő szakképzés nélkül, a legmegfelelőbb képzést pedig éppen a Vajda-Papír tudását, munkakultúráját elsajátítva szerezhetik meg a diákok, akik munkájuk után bért is kapnak a cégtől.
Arra is emlékeztetett, hogy a megváltozott globális fogyasztási trendek, a műanyagok visszaszorulása egyre innovatívabb megoldásokat követel a papíripari cégektől is, a gyors fejlődésre pedig a fiatal generáció, a megfelelő szakember-utánpótlás lehet a biztosíték. További, jelentős támogatást adott a szakképzés újraindításának az is, hogy a koronavírus-járványban felértékelődött az önellátás képességének biztosítása például a higiéniai papírtermékek piacán.
A Vajda-Papír termelése fedezi az ország higiéniai papírigényét, ennek fenntartásához azonban jól képzett és megfelelő számú szakemberre van szükség ebben az ágazatban is. A változás folyamatos ezen a területen is, amelynek jelentőségét nemcsak a pandémia elleni küzdelem, de a klímavédelem is erősíti, hiszen a háztartásokban is egyre több papírból készült terméket használnak, de a szolgáltató-, az egészségügyi szektorban, az ipari, sőt az agrár területeken is bővül e környezetbarátabb termékek felhasználásának köre. "Ezért döntöttünk úgy, hogy a kamarával és a minisztériummal szoros együttműködésben egy új, a papírgyártás és -feldolgozás témakörére kiterjedő nappali oktatási rendszerben indítható képzést állítsunk össze: részt vettünk a tanagyag kidolgozásában, majd folyamatos aktualizálásában, és gyakorlati helyet, illetve később munkalehetőséget biztosítunk a képzésben részt vevőknek" - mondta a cégvezető.
Pocsainé Varga Veronika, a Dunaújvárosi Szakképzési Centrum főigazgatója arról beszélt, hogy az ITM és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara támogatásával egyre több szakmában indul újra a piaci igényekhez igazodó szakképzés a régióban. A gazdaság versenyképességének erősítése kulcskérdés a felzárkózás és a külföldi befektetések elnyerése szempontjából.
A megfelelően képzett munkavállalókért globális és erős verseny folyik.
Abban bíznak, hogy az itt tanuló diákok számára vonzó lehetőséget jelent a helyben boldogulás, egy már megismert cég munkavállalójává válás. Ez erősíti a térség gazdaságát, vonzerejét és oktatási potenciálját is. Az erősödő gazdaság újabb vállalatokat vonzhat a térségbe, újabb együttműködési lehetőségekkel a duális képzés területén. Fontosnak nevezte azt is, hogy a tanulók megismerkednek környezetük munkaerőpiaci helyzetével, és megtanulják azt is, milyen foglalkoztatási formában tudnak majd elhelyezkedni munkavállalóként. Megismerik a munkavállaláshoz, a munkaviszony létesítéséhez szükséges alapismereteket, amelyeket a mindennapi tevékenységük során alkalmazni tudnak majd - áll közleményükben.
Marczona Tamás, a Dunaújvárosi SZC Lorántffy Zsuzsanna Technikum és Kollégium igazgatója arról beszélt, hogy történelmi pillanat, hogy a 2021/22-es tanévben elindult 5 éves, nappali tagozatos képzésben a tanulók már papírgyártó és feldolgozó technikusi végzettséget is szerezhetnek. A képzés alatt és a végzettség megszerzése után biztos elhelyezkedési lehetőségre számíthatnak a diákok a papírgyárakban. "Iskolánk együttműködési szándéknyilatkozatot kötött a Vajda-Papír Kft.-vel, ami azt jelenti, hogy a vállalt a kölcsönös szimpátia esetén a 10. évfolyamon végzett tanulókkal szakképzési munkaszerződést kíván kötni. Ennek köszönhetően a gyakorlati képzés jelentős része Európa legnagyobb és legmodernebb papírgyárában, a dunaföldvári gyárban zajlik majd. Ott kell elsajátítani a gyártás előkészítő műveleteit, a gépek kezelését illetve a kész termékek csomagolására és kiszerelésére vonatkozó fogásokat" - ismertette.
"A papírgyártás és -feldolgozás Magyarországon a rendszerváltás előtt jelentős iparág volt. A Papíripari Vállalatnak 12 papírgyára, saját kutató intézete és egy Gép és Alkatrész gyára volt. A Papíripari Vállalat kiemelt figyelmet fordított a szakképzésre, a szakmai utánpótlásra. A rendszerváltást követően a gyárakat privatizálták, sok gyár bezárt, így volt idő, amikor csak Dunaújvárosban és Diósgyőrben gyártottak papírt. A szakképzés pedig átalakult és csak OKJ képzés keretében képeztek szakember-utánpótlást. A korábbi nappalos iskolai képzések egy évtizede megszűntek, úgyhogy nagyon ideje volt újraindítani a képzést" – ismertette Vajda Attila.
A papíripari képzésekre és a nagyüzemi képzésekre jellemző hogy a végzettséget az új szakképzési rendszerben már csak a duális partnerek bevonásával lehet megszerezni, hiszen iskolai tanműhelyben nem lehet megfelelő képzési körülményeket biztosítani. A főleg természettudományi ismeretekre épülő képzések biztosítják, hogy ezen iparágak legkorszerűbb szakmai ismereteit sajátítsák el a tanulók, hogy ezáltal a magas hozzáadott értéket teremtő hazai vegyipar szakember utánpótlásai legyenek. Az igazgató hangsúlyozta: a rugalmas szakképzési rendszer a térség megtartó erejét is növeli.